Szorongás és depresszió a nyaralás előtt, alatt és után – Amikor a szabadság nem felhőtlen öröm

A „hogyan telt a szabadság?” kérdésre sokan viccesen csak annyit felelnek: „túl gyorsan”. Bár a legtöbben már alig várják, hogy nyáron kiszakadhassanak a szürke hétköznapokból 1-2 hétre, sajnos a nyaralás és a pihenés nem mindenkinek jár együtt felhőtlen örömmel.

Miért kelthet szorongást a nyaralás?

„Hétköznapi életünkben számos olyan helyzet állhat elő, amelyre pozitív élményként gondolunk, vágyakozunk utána, ám amikor elérkezik, mégis szorongással tölt el. Ide sorolhatók a különböző utazások, hosszabb vagy rövidebb nyaralások, családi, baráti kirándulások is, amelyek a nyári időszakban fokozottan aktuálisak lehetnek” – olvasható a mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt egyik korábbi Facebook-posztjában.

Mint írták, bár a nyaralás és a kikapcsolódás fontos a mentális egészség megőrzéséhez és számos jótékony hatása lehet, az esetleges árnyoldaláról sem szabad megfeledkezni. Egy nyaralás megszervezése vagy egy kirándulás részletes megtervezése ugyanis még akár a legkiegyensúlyozottabb embereknek is stresszes lehet, a szorongásra hajlamos személyek esetében viszont szinte borítékolható ilyenkor a feszültség és az indulatkezelési nehézség. A váratlan kihívásokkal, a tömeggel, a bizonytalansággal, valamint a kikapcsolódás költségeivel bizony nem mindenki birkózik meg egyforma könnyedséggel. „Ehhez adódik hozzá a közösségi média által ránk nehezedő nyomás, sőt akár az olyan fiziológiás állapotok is fokozhatják a szorongást, mint az izzadás, a kiszáradás, a vércukorszint csökkenése, stb.” – részletezték.

Egyes felmérések szerint az utazók 60 százaléka tapasztal akut szorongást a nyaralása előtt és alatt. Ezt pedig tovább fokozhatja, ha már rendelkezünk negatív tapasztalatokkal – például kaptunk már ételmérgezést a hotel menüjétől, láttunk már csótányt/patkányt a szállásunkon, esetleg késtünk már le repülőcsatlakozást a légitársaságok hibájából. Sokakat stresszelhet továbbá az ismeretlen gondolata és az események kiszámíthatatlansága, de egyeseknek akár az otthoni és/vagy munkahelyi feladatoktól való nehéz elszakadás is olaj lehet a szorongás által táplált tűzre.

„Akármennyi is a munka és akármilyen nehéz is elszakadni, nagyon fontos a pihenés. A folyamatos stressz és a fáradtság szorongással, depresszióval és egyéb lelki és testi problémákkal járhat. Ha viszont megtanulsz kikapcsolódni, akkor az idegrendszered is regenerálódhat, ami segít az általános hangulatodon és jólléteden, nem mellesleg produktívabb is leszel tőle” – olvasható a Mélylevegő Projekt egy másik bejegyzésében.

Mire élvezni kezdtük volna, véget is ért

A vakáció utáni depresszió egy olyan állapot, amelyet a hosszú utazásról (általában nyaralásról) hazaérkező, vagy a nyári kötetlen szabadságból a megszokott rutinjukhoz visszatérő emberek tapasztalnak meg. Sokan ugyanis ilyenkor jönnek rá, hogy a mindennapi életük mennyivel unalmasabb és örömtelenebb, mint amit a kötetlenebb, szabadidővel teli nyári időszakban megtapasztaltak. Ez a lehangolt állapot általában fokozott fáradtsággal, étvágytalansággal és erős nosztalgiaérzettel jár együtt. Jellemzően minél tovább tartott a nyaralás vagy a szabadság, annál intenzívebb lehet a vakáció utáni depresszió, súlyosbíthatja továbbá a jetlag is – olvasható a Wikipedia szócikkében.

Érdekesség: Létezik egy ehhez hasonló jelenség, amelyet Japánban a gogatsu-byou néven emlegetnek, amely szó szerint májusi rosszullétet jelent. Ezt a kifejezést arra használják, amikor valaki depressziósnak érzi magát egy hónappal azt követően, hogy valami régóta várt változás következett be az életében, például elköltözött vagy munkahelyet váltott. A be nem teljesült elvárások és álomképek miatt rövid idő elteltével elégedetlenséget és erőteljes lehangoltságot tapasztalhatnak az érintettek.

Így küzdhetjük le a vakáció utáni depressziót

Általánosságban elmondható, hogy a nyaralás utáni levertség idővel – általában 1-2 héten belül – magától elmúlik. A szabadság vége miatt érzett enyhe szomorúság vagy csalódottság nem feltétlenül kerülhető el, néhány praktikával azonban megelőzhetjük, hogy ez komolyabb depressziós epizóddá fajuljon. Mielőtt elutazunk, ügyeljünk arra, hogy rendezetten hagyjuk a lakást, hogy jó érzés legyen hazatérni és tényleg őszintén mondhassuk majd: „otthon, édes otthon”. Jó megoldás az is, ha nem úgy időzítjük a nyaralás végét, hogy másnap már rögtön dolgoznunk kelljen, hanem adunk magunknak néhány napot az átállásra, a kipakolásra és a visszaszokásra.

Ha mégis beüt egy depresszívebb időszak a szabadságunk végeztével, a Healthline azt tanácsolja, hogy vegyük körbe magunkat az általunk szeretett emberekkel, akiknek részletes élménybeszámolót tarthatunk; készítsünk fényképes összefoglalót a nyaralás élményeiről; vagy írjunk értékeléseket az általunk meglátogatott helyekről, segítve más utazókat a döntésben. Fontos továbbá, hogy gyakoroljuk a hálát és a tudatosságot. „A nyaralások csodálatos lehetőséget kínálnak arra, hogy a hálára összpontosítsunk, illetve olyan pozitív dolgokra gondoljunk, amelyek segíthetnek a hangulatunk és a hozzáállásunk javításában” – véli Melody Ott klinikai szociális munkás.

„Bár a legtöbben kipihenten és boldogan térnek vissza a nyaralásról, fontos észrevenni azt is, ha bezárkózunk és elszigetelődünk. Az ingerlékenység vagy a hangulatingadozás normális a nyaralás utáni átmeneti időszakban, ezeknek az érzéseknek azonban nem lenne szabad túl sokáig fennállniuk” – tette hozzá a szakértő, kiemelve, hogy akinek 1-2 hét elteltével sem múlik el a nyaralás utáni depressziója, annak érdemes lehet pszichológushoz fordulnia. „Már néhány alkalom is segíthet a normál kerékvágásba való visszatérésben. Rájöhetünk továbbá, hogy az érzéseink hátterében valójában nem a nyár vége, hanem egy nagyobb probléma húzódik meg, például a munkánkkal való elégedetlenség vagy a kötelességeink miatti túlterheltség” – részletezte Ott.