Bár a Blue Monday már több mint húszéves elmélet, igencsak gyenge lábakon áll, és nem is szabad komolyan venni. Még 2005-ben egy brit pszichológus, Cliff Arnall ugyanis azóta hírhedtté vált képlete segítségével számolta ki, hogy január harmadik hétfője – ami idén január 19-ére esik – az év legdepressziósabb napja. Kalkulációja során több tényezőt is figyelembe vett: a hideg, szürke téli időjárást, az ünnepek óta eltelt időt, az év végi költekezés okozta pénzhiányt, valamint az újévi fogadalmak utáni lankadó motivációt. Utólag azonban kiderült, mindez csupán egy utazási iroda reklámkampányát támogatta, amelynek célja az volt, hogy minél többen lefoglalják nyaralásaikat már az év elején.
A hormonok, mint a hangulatunk fő pillérei
Némi igazságalapja persze lehet az elméletnek, hiszen az év eleje sokak számára nehezebb időszak. Amit azonban ritkábban említenek meg, hogy hangulatunkat nem csupán a körülményeink határozzák meg, hanem a bennünk zajló biológiai mechanizmusok is, mindenekelőtt a testünkben keringő hormonok és neurotranszmitterek.
A hormonok tulajdonképpen olyan kémiai hírvivők, amelyek a véráramon keresztül juttatják el üzeneteiket a szervezet különböző pontjaira. Bár sokan kizárólag a növekedést társítják hozzájuk, a hangulat és az érzelmi állapot is jórészt a hormonális rendszer hatása alatt áll. Hangulatunkat ráadásul négyféle hormon is – közvetve vagy közvetlenül – befolyásolja.
- A szerotoninnak kulcsszerepe van a pozitív érzelmekben, így annak alacsony szintje összefüggésbe hozható a levertséggel és a depressziós tünetekkel.
- A dopamin a motivációért, illetve a jutalom kiváltotta örömérzetért felelős.
- A kortizol a stressz hormonja, így ha hosszabb ideig túl sok van belőle, az ronthatja a hangulatunkat, és gyengítheti a mentális egyensúlyt.
- Az oxitocint pedig nem véletlenül emlegetik szerelemhormonként, hiszen nagy szerepe van a társas kapcsolatokban.
Ez a kémiai rendszer természetesen dinamikus és folyamatosan változik a napszak, a fényviszonyok, a stressz, az étrend, sőt még a személyes kötődések hatására is.
A depressziókezelés alapját is a hormonok jelentik
Bár az már nem csupán múló rosszkedv, hanem jóval komolyabb, krónikus állapot, de a depresszió hátterében sem egyetlen ok áll. Annak kialakulásában biológiai, genetikai, pszichológiai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. A Mayo Clinic összesítése alapján például hormonális változások (terhesség, menopauza, pajzsmirigy-problémák) és a neurotranszmitterek egyensúlyának eltolódása mind kockázati tényezők lehetnek. Agyunk biokémiai folyamatai tehát
A depresszió gyógyszeres kezelése is nagy részben ezen az elven alapul, hiszen segíti a testet abban, hogy helyreállítsa vagy korrigálja a neurotranszmitterek és hormonok egyensúlyát. Ezek a készítmények segítik az agyat abban, hogy a kémiai hírvivők — mint a szerotonin, norepinefrin és dopamin — hosszabb ideig működjenek, ezáltal javítva a hangulatot, a motivációt és az érzelmi stabilitást. A hatás persze nem azonnali, gyakran heteket vesz igénybe, amíg a kémiai változások ténylegesen hangulatjavulást eredményeznek. Sok esetben pedig önmagában a gyógyszer nem elég, pszichoterápiára is szükség lehet.
De mi legyen akkor a mai nappal?
Nyilvánvalóan vannak olyan tényezők, amelyektől rosszabbul érezhetjük magunkat az évnek ebben az időszakában, azt azonban nem hagyhatjuk, hogy a Blue Monday önbeteljesítő jóslatként váltsa be ígéretét. Ez a mítosz különösen azok számára lehet veszélyes, akik amúgy is depresszióval küzdenek. Fontos tehát tudatosítani, hogy bár a körülmények miatt ez a nap – ahogy a tél többi napja is – lehangoló lehet, szerencsére azonban ilyenkor sem kell feltétlenül rosszul éreznünk magunkat.
- A napi rutin keretet ad a téli napoknak is, ami biztonságot és kiszámíthatóságot jelent. Ne aludj többet a hidegebb hónapokban se, feküdj le és kelj fel nagyjából mindig ugyanakkor!
- Bármilyen hideg van is, mozdulj ki! Még egy rövid séta is kedvezően hat a hangulatra.
- Tarts kapcsolatot a barátaiddal, családtagjaiddal, ne maradj egyedül!
- Tedd otthonossá a lakásod! Ha megteheted, a helyiségeket más-más tevékenységekre használd! Legyen helye az étkezésnek, a munkának és a pihenésnek is.
- Használd a fényt! Bár ritkábban, de ha kisüt a nap, engedd be az ablakon! A legszürkébb napokon pedig használhatsz speciális fényterápiás lámpát, lehetőleg a reggeli órákban!
- Szedj folsavat, vagy egyél B9-vitaminban gazdag ételeket! Ezek a zöld színű zöldségek, például a spenót, a brokkoli, a kelkáposzta vagy a saláta, illetve a tojás és a földimogyoró.
- Ha pedig úgy érzed, nem bírsz megküzdeni a nehézségekkel, kérj szakmai segítséget, fordulj pszichológushoz!
