5 dolog, ami miatt nem kell aggódnunk 40 év felett

40 évesen az ember elég sok dolog miatt aggódhat már, naponta megkérdezheti magától, hogy "elég sikeres vagyok?", "a legjobb dolgokat teszem meg a családom kedvéért?" vagy "miként vigyázhatok magamra még jobban?" Nézzük, mit válaszoltak az érintettek.

A világ 40 éves nőinek nagy csoportja mondja: ne aggódjunk, pont ott vagyunk, ahol lennünk kell. Aimee Cebulski fotós két évig járta a világot, 35 nővel készített mélyinterjút 10 különböző országban, tapasztalatait pedig a The Finding 40 Project című könyvben foglalja össze: ennek főbb tanácsait szedtük össze.

5 boldogságnövelő praktika

A boldogságról néha könnyebb beszélni, mint megtalálni. Íme 5 tipp, hogy boldogabbak legyenek a mindennapjaink. Kattintson!

1. Lehet, hogy elrontjuk, de mindenki más is elrontja

Az interjúk során minden nőnek ugyanazt a 25 kérdést tették fel. Az a kérdés, amire mindenkinek azonnal megvolt a válasza, az a "mit sajnál a legjobban?" volt. Mindenki másra tért ki: többet kellett volna tanulniuk, több szabadidőt kellett volna engedélyezniük maguknak, várni kellett volna a házassággal, követni kellett volna az álmokat, stb.

Még azon kevesek is, akik nem sajnáltak semmit, megjegyeztek egy pár dolgot, amit másképpen kellene csinálniuk, hogy családtagjaik vagy éppen ők maguk boldogabbak lehessenek. Más szavakkal mondva: senki sem találta meg még a tökéletességet, úgyhogy megpróbálhatjuk elérni, de ne törjünk össze, ha nem sikerül.

2. Nagy döntést hozni luxus

40 felé közeledve sokan kezdenek el a gyermekvállalás miatt aggódni: mikor van erre a legjobb időpont, hogyan lehet ezt anyagilag biztosítani, hogyan kell jó szülőnek lenni, stb. Ilyenkor csak egy dolog nem jut eszünkbe: a világ legtöbb részén a nőknek nincs meg sem a lehetőségük, sem a mozgásterük arra, hogy dönthessenek ezek felől. (Ecuadorban például készült interjú egy olyan 40 éves nővel, akinek már hat gyermeke és egy unokája is volt.)

Jó hír: boldogabbak leszünk, ahogy öregszünk...!

Jó hír: boldogabbak leszünk, ahogy öregszünk...!


Ha úgy éreznénk, összecsaptak a hullámok a fejünk fölött, gondoljunk bele: az, hogy ilyenek felől szabadon dönthetünk, igen nagy dolog. Próbáljuk megélni és kiélvezni a helyzeteket, még akkor is, ha éppen bizonytalanok vagyunk - ne hagyjuk, hogy ez elgyengítsen minket!

3. Boldogabbak leszünk, ahogy öregszünk

Meglepő módon negyven éves koruk környékére az interjúvolt nők legtöbbje boldog és elégedett volt. Ugyan voltak köztük olyanok, akik aggódtak a ráncaik vagy testük állapota miatt, de határozottan kisebbségben voltak a boldog többséghez képest. Sokaknak a család biztosította a boldogságot, valamint az a folyamat, hogy láthatják gyermekeiket felnőni. Harmincas éveikben a nők még mindig magukat keresik, derült ki több nő interjújából is.

4. Legyen perspektívánk

A könyvben egy San Diegóban élő 40 éves hajléktalan nővel készült interjút is olvashatunk. Dionne élete korántsem volt könnyű: drogproblémái miatt elvonóra került, gyermekei elkerültek mellőle, elhízott és félelmei napról napra megbénították: minden nap elképzelte, hogy sosem talál majd munkát ezek után vagy annyira rosszul lesz, hogy magára sem lesz képes vigyázni. Mégis, 40 éves korára került oda, hogy azt mondhassa: megtalálta magában az érettséget és a perspektívát arra, hogy büszke legyen arra, amire képes.

Autóját is elvesztette, így kénytelen volt mindenhova gyalog menni: így fogyott le körülbelül 50 kilót. Most már van egy biciklije is, ezen ülve pedig nemcsak további kilókat adhat le, de jobb kondícióba is kerülhet. Legyen perspektívánk: ha bármi miatt elkezdenénk morgolódni, gondoljunk az ő életére. Mindig vannak olyanok, akiknek az a helyzet is áldás lenne, amiben mi vagyunk.

5. Még mindig van időnk arra, hogy megtaláljuk magunkat és azt, hogy mi érdekel minket

Rengeteg 40 éves nő számolt be arról, hogy életük értelme, nyugalmuk vagy hobbijuk sokkal később ért be, mint gondolták volna. A pakisztáni Nuria 40 évesen, második gyermeke megszületése után indította el a Labour & Love projektet, amelyben a városában élő nők által gyártott dísztárgyakat árulja: a résztvevők tréningen vesznek részt, nyersanyagokat is kapnak és az eladások nagy százaléka is hozzájuk jut el.

Mindennek révén nemcsak magával, hanem egy teljes közösséggel is jót tesz - és mégis, sokan el sem hinnénk, hogy 40 felett el lehet ilyen sikereket is érni. Ne felejtsük el: sosem késő azzá lenni, akik igazán lehetünk!

Forrás: Prevention.com

Tisztelt Doktornő! 25 éves nő vagyok, fél éve államvizsgáztam, 4 hónapja dolgozom adminisztrációs munkakörben, szeretem ezt csinálni. 3/4 éve költöztem össze párommal, akivel 7,5 éve vagyunk együtt. Édesapám 13 éves koromban 1,5 évig tartó daganatos betegségben, 43 évesen elhunyt, ami az idő előrehaladtával egyre inkább fáj, és egyre inkább dühít, hogy miért kellett így történnie, miért épp egy ilyen értékes embernek kellett annyi szenvedést átélnie, és itt hagynia szerető családját. Biztos, ez az eset formált olyan felnőtté, amilyen lettem. Gyakran érzem úgy, bármikor bármelyik szerettemet baj érheti, s ettől nagyon tartok. Nem rettegek, nem érzem betegesnek, de tény, hogy pl. ha nem veszi fel a telefont anyukám (55 éves, dolgozik, egészséges szerencsére), vagy nagymamám (77 éves, egyedül élnek mindketten), rögtön aggódni kezdek, ugye nincs baj... Pár perc - fél óra elteltével ha elérem őket, minden rendbe jön, megnyugszom. De ennél több idő után már szólok olyannak, aki tudom, hogy a közelükben van, hogy látják-e, nézzenek rá, jól van-e. Nem tudom, ez összefügghet-e a témával, de van egy kiskutyánk párommal. Nagyon okos, jól neveljük szerintem. Annyira féltem, hogy amikor rohant felénk játékosan, de ugatva egy felnőtt kutya az úton, sétáltatás közben, én gyorsan felvettem a kutyust, és addig nem tettem le, amíg ott volt a másik. Hiába mondta a gazdája, hogy nem bánt, csak játszani akar, nem mertem letenni, nem bírnám elviselni, ha érte is aggódnom kellene, ha baja lenne, mert őt is nagyon megszerettem. Túlzott ragaszkodás, beteges féltés, vagy ez egy teljesen normális aggódó szeretet? Kellene pszichológushoz fordulnom? Várom válaszát! Előre is köszönöm! R.

Tisztelt Kérdező! Ez a fokozott aggodalom valószínűleg összefügghet édesapja korai elvesztésével. Elmondásából úgy tűnik, hogy veszteség feldolgozása még nem történt meg teljesen. Ebben lehet kollégám segítségét kérni. Félelmeivel kapcsolatb...

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+20, +24 °C
Minimum:
0, +7 °C

Hazánkban kedden délelőtt a napsütést főleg a Dunántúlon zavarhatják fátyolfelhők.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag