...úgy alussza álmát

Éjszakáról éjszakára tudatunkat elveszítve merülünk alá az álmok tengerébe. Csodás álom vagy rémálom - előbb utóbb mindenkit elér. Mit és miért álmodunk? Mit kínál mindennapi éjszakai "mozink"?

Picasso: Az álom

Az álmokhoz kapcsolódó misztikus élmények nagy feladat elé állítják a kutatókat. Amióta világ a világ, azóta szeretnénk megfejteni az álmaink üzenetét. Az álmok megtapasztalása az emberiség történetének kezdete óta a legszemélyesebb élményként nyújtja egy olyan valóság megélését, amelyben a megszokottól távol járunk.
József biblikus álomlátomását a hét szűk esztendőről, Nostradamus jövőlátó álmait mindnyájan ismerhetjük, az álmoknak akár történelmi szintű jelentéseiről is számtalan példát idézhetnénk. Az álmok az ősidőktől kezdve egy másik, láthatatlan világ megragadását ígérték a beavatottak számára, megfejtésüket álmoskönyvek, pszichoanalitikusok receptjei kínálják számunkra ma is.
Az álom olyan tudatmódosulás, amelyben az emlékezeti és a képzeleti képek időlegesen összekeverednek a külső valósággal. A kutatók még ma sem értik, hogy az emberek egyáltalán miért álmodnak, s jóval kevésbé, hogy miért éppen azt, amit. A kutatás modern módszereivel azonban jó néhány kérdést sikerült megválaszolni az álomról.

Mindenki álmodik

Minden ember mindennap álmodik. Sokan nyilván heves tiltakozásba kezdenek eme kijelentés hallatán, mert a legtöbben reggelente nem emlékeznek álmaira. Pontosítsunk azonban valamit. Az álom élménye és az álom emléke két különböző dolog. Aki nem emlékszik az álmaira, az attól még ugyanúgy átéli - éjszakánként átlagosan négyszer-ötször - az álmokra jellemző REM-szakaszokat. Ezek az emlékek, ha egyáltalán tudatosulnak, igen illékonyak, általában már az ébredést követő percekben visszasüllyednek ismeretlen tudattalan régióinkba.
Az alvás-vizsgálatok arra utalnak, hogy azok, akik nem emlékeznek, legalább ugyanannyit álmodnak, mint az emlékezők. Ha olyan emberrel találkozunk, aki megesküszik, hogy sosem álmodik, vigyük be egy álomkutató laboratóriumba, ébresszük fel REM-alvásból, és ugyanolyan arányban kaphatunk tőle is álombeszámolókat, mint másoktól. Amikor valaki azt mondja: "sosem álmodom", ezen azt érti: "nem tudom felidézni álmaimat".
A kutatók több hipotézist javasolnak az emlékezés ilyen különbségeinek a magyarázatára. Az egyik lehetőség az, hogy a nem emlékezők egyszerűen nehezebben tudják felidézni álmaikat, mint az emlékezők. Egy másik hipotézis azt sugallja, hogy vannak olyan emberek, akik könnyebben felébrednek a REM-alvás közepén, és ezért emlékeznek több álomtartalomra, mint azok, akik mélyebben alszanak. Az álomra való emlékezésben az ébredés során történtek játszanak döntő szerepet. Ha nem sikerül álmodás után úgy ébredni, hogy a figyelem ne terelődjék el, az álomemlékezeti anyag nem tárolódik.

Tudattalanba vezető királyi út

Sigmund Freud elmélete az álmokról - mint megérthető és értelmezhető szellemi tartalmakról - az egyik legkorábbi és legátfogóbb kísérlet volt az álomtartalmak olyan magyarázatára, amely nem folyamodott természetfeletti erőkhöz. Freud az Álomfejtés című könyvében (1900) mutatta be azt az ellentmondásos elképzelést, melynek értelmében az álmok a vágyteljesítés rejtett kísérletei. Ezen ő azt értette, hogy az álmok az egyén ama elfogadhatatlan vágyait és szükségleteit fejezik ki, amelyek elfojtás révén kikerültek a tudatából. Ezek a vágyak azután szimbolikus formában, mint rejtett álomtartalmak jelennek meg.
Freud a cenzor metaforáját használta annak leírására, hogyan alakulnak át a rejtett álomtartalmak nyílt álomtartalommá; vagyis az álom tényleges cselekményét alkotó szereplőkké és eseményekké. Freud szerint valójában éppen a cenzor óvja meg az alvót, lehetővé téve, hogy szimbolikusan fejezze ki elfojtott vágyait, és hogy elkerülje azt a bűntudatot és szorongást, amelyet ezeknek a leplezetlen tudatos megjelenése eredményezne. A rejtett álomtartalom nyílt álomtartalommá alakítását az "álommunka" végzi. Ez a tudattalan tudatossá alakítása. Az álommunka azonban néha kudarcot vall, és az álmodót felébreszti a szorongás. Az álom lényegében olyan vágyak beteljesülését fejezi ki, amelyek túl fájdalmasak vagy bűntudatébresztők ahhoz, hogy tudatosan beismerjük azokat.
Freud szerint az álom a tudattalanba vezető királyi út. Ennek a mondatnak a megértése fontos, különösen a legújabb neurológiai eredmények tükrében. Freud nem azt mondta, hogy az álom tudattalan, hanem azt, hogy az a tudattalanba vezető út. Tehát egy olyan lelki állapot, amely szerinte valahol a tudat és a tudattalan között lett volna. Ez aztán tudatosabbá válik, amikor az álmodó felébred, és elmondja az álmát. Az egészet még tudatosabbá lehet tenni az álom megfejtésével.

Hol járunk?

Milyen típusú álmaink vannak?
A mindennapi történésekről szóló álmok vagy álomtöredékek lehetnek pozitívak, kellemesek, de lehetnek fárasztóak, félelmet keltőek is. Ezek többnyire éjfél előtti álmok.
Az ismétlődő álmok újból és újból megjelenő történések, amelyek nyomasztóak, aggasztóak, szorongást okoznak. Általában az éjszaka második felében álmodjuk ezeket. A legtöbb embernek vannak visszatérő álmai. Van, aki rendszeresen menekül valaki vagy valami elől, van, aki zuhan, van, aki alakokkal viaskodik. A visszatérő álmok egy fel nem dolgozott lelki szituáció megnyilvánulásai, és nem is tűnnek el addig, amíg a feldolgozás meg nem történik.
A rémálmok félelmet, szorongást keltenek, régi vagy friss traumák újbóli átélése jellemzi ezeket. Gyakran előfordul, hogy azt álmodjuk, hogy megtámadtak minket, vagy fenyegető szándékkal közeledik egy személy vagy esemény. Kergetnek, üldöznek minket, előfordul, hogy az éltünkre törnek. Ha rémálmaink gyakoriak, érdemes szakember segítségét kérni.
Konfliktusokat megjelenítő álmainkban szembesülünk elhibázott cselekedeteinkkel, elfelejtett kötelezettségeinkkel, melléfogásainkkal, megbánt indulatainkkal. Ezek az álmok olyan lelki konfliktusok kifejeződései, amelyek a lelki problémáink egészséges tartományába sorolhatók.
Problémamutató álmaink nagyon hasznosak. Miközben álmunkban agyunk a nap eseményeit játssza vissza, megmutat olyan problémákat, felismerhetővé tesz olyan érzéseket, amelyek napközben nem tudatosultak bennünk. Ezek az üzenetek a tudatalattink üzenetei.

Még alszom rá egyet

Ha már hosszú ideje küszködünk egy probléma megoldásával, gyakran már aludni sem tudunk tőle. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy álmunkban jövünk rá a helyes megoldásra. Ezek a problémamegoldó vagy heuréka álmok. Ennek a népi kifejeződése, amikor nem tudunk valamire azonnali választ adni, azt mondjuk: Még alszom rá egyet.
Az egyik leghíresebb bizonyíték a problémamegoldó álom létezésére Friedrich August Kekulé esete, aki német tudós volt, és a valóságban hiába próbálta megtalálni a keresett tudományos probléma megoldását. Álmában találta meg a megoldást, amikor a szeme előtt kavargó molekulák különféle mintázatokat mutattak, majd gyűrű formába rendeződtek. Így találta fel a benzolgyűrűt.
A jelző álmok a lélek üzenetei, gyakran valami bajt, betegséget, valamilyen megkezdődött belső változást jeleznek.
A jósálmok a jövendő történéseire utalnak, megelevenítik azokat, többnyire szimbolikusan, vagy reálisan.
A sugalmazott álmok a Bibliában gyakoriak. Isten álmokon keresztül üzen, sugalmazza a helyes úton való haladást. A mai sugalmazott álmok a parapszichológia, és a spiritualitás határterületein mozognak.
(Polcz Alaine felosztása)

Az éjszaka ajándéka

A mindennapi élet a bizonyíték arra, hogy érdemes odafigyelni az álmainkra. Anélkül, hogy túlbecsülnénk, vagy lebecsülnénk az álmainkat, érdemes úgy viszonyulni hozzájuk, mint a lelkünk mélyéről jövő sajátos jelbeszédet. Ez egy kódolt, képekben beszélő nyelv, amelyet dekódolni kell, ha érteni akarjuk az üzenetét. Az álmok megfejtése, megértése nem komolytalan játék, hanem komoly felkészültséget igényel.
Az álmok tudósítanak a valós helyzetről, szembesítenek minket azokkal a dolgokkal, érzésekkel, amelyeket napközben hárítunk, amelyekkel nem akarunk szembesülni.
Az álom a tudatalattink nyelve, képekben és szimbólumokban beszél hozzánk, és tanácsokat ad a legkülönfélébb élethelyzetekben. A lelki krízisek megoldásában nagyon sokat segít az álommunka.
Álmunkban a képzelet és az emlékezet képei keverednek a valósággal. A lélek nappali oldala a tudat, éjszakai oldala a tudattalan, vagy tudatalatti.
"Az álmaink ajándékok, érdemes és hasznos érteni a jelzéseiket. Ajánlatos megbecsülni az álmainkat, hiszen nem elhanyagolhatók a lelki egyensúlyunk, az életünk, az egészségünk érdekében."

Forrás:
Goldschmidt Dénes - Halász Péter (1983): Alvás, álom, álmatlanság. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
www.lelkititkaink.hu/almaink.html

Ajánlatok a kínálatából

szponzorált tartalom
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+10, +15 °C
Minimum:
-2, +5 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a napsütés mellett gomolyfelhők képződnek, de ezekből csapadék nem alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag