Merem hinni, hogy a nők többsége legalább egyszer megtapasztalja élete során, milyen kellemetlen tüneteket tud okozni egy kis felfázás, valamint a nők háromnegyede átesik az élete folyamán baktérium okozta hüvelyfertőzésen. Előbbi betegséget az orvosok hólyaghurutként vagy cisztitiszként említik, utóbbit bakteriális vaginózisként. Bár két különálló problémáról van szó, bőven akadnak közöttük hasonlóságok. Sok esetben például hasonló életmódbeli tévedések, figyelmetlenségek vezetnek a panaszok kialakulásához. Érdemes hát ismerni ezeket a kockázati tényezőket, akárcsak azt, hogy milyen tünetek figyelmeztethetnek a bajra.
Bakteriális vaginózis és felfázás: közös kockázati tényezők
A női intimrészek anatómiája: nos, a női húgycső 3-4 centiméter hosszú, vagyis lényegesen rövidebb, mint a férfiak esetében, ezáltal a kórokozóknak csak ezt a rövid utat kell megtenniük a húgyhólyagig. Ha nem ürítjük elég gyakran a hólyagot, akkor a kórokozók a pangó vizeletben elszaporodva fertőzést okozhatnak. Az így kialakuló hólyaghurut pedig rendkívül kellemetlen tünetekkel jár: gyakori vizelési ingerrel, égő érzéssel vizeletürítés közben, valamint maga a vizelet színe és szaga is megváltozhat. Ezért leggyakrabban az egészséges bélflórában természetes módon előforduló baktérium, az Escherichia coli a felelős. A végbélnyílástól az E. coli akár egy szorosabb alsónemű, például egy tanga közvetítésével is eljuthat a húgycsőig. Az is gondot okozhat, ha vécézés után helytelen irányban töröljük meg magunkat.
Az egyik legfontosabb rizikófaktor az aktív szexuális élet, illetve a gyakori együttlétek. Olyannyira, hogy a szex után jelentkező hólyaghurutnak külön neve is van a köznyelvben: nászutas betegség. Mivel a húgycsőnyílás közvetlenül a hüvelybemenet előtt helyezkedik el, az aktus során könnyen bejuthatnak oda baktériumok, amelyeket a hímtag mozgása „felmasszíroz” a hólyagig. Nem véletlenül javasolják a nőknek, hogy szex után mindig menjenek ki a mosdóba, mert a vizelés segít kitisztítani a húgyutakat.
A gyakori szex, valamint partnerváltás a hüvelyfertőzés kockázatát is fokozza. A hüvelyben egyedi baktériumflóra él és nyújt védelmet a fertőzésekkel szemben. Ha azonban ennek a harmonikus egyensúlya felborul, nincs, ami gátolja a kórokozók szaporodását. Bakteriális vaginózisra szintén felhívhatja a figyelmet a vizeletürítés közben érzett csípő érzés, ezzel együtt a legtipikusabb tünet a hüvelyváladék kellemetlen szaga. A bő és híg hüvelyváladék szürkésfehér színű, a szaga pedig erősen halra emlékeztet. Mindezt rendkívül kellemetlen hüvelyi diszkomfort kísérheti. A bakteriális hüvelyfertőzés kapcsán szintén meg kell említeni a vécépapír-használatot mint rizikófaktort: nagyon fontos, hogy mindig elölről hátrafelé töröljünk, nehogy a bélrendszer felől baktériumok kerüljenek a hüvelybe.
Ha már megemlítettük a tangát, érdemes kiemelni, hogy a gyakori viselése mindkét betegség kockázatát jelentősen növeli. A mindennapokban részesítsük előnyben a jól szellőző, pamutból készült fehérneműt. A hólyaghurutot ugyan egyszerűen felfázásnak nevezzük, ám nem a hideg okozza, de közvetett szerepet játszhat a kialakulásában.
Óvjuk hüvelyflóránk egészségét!
A felfázás és a bakteriális vaginózis kialakulásáért egyaránt baktériumok a felelősek, az esetek többségében a saját bélbaktériumaink. A hüvelybemenet és a húgycső nyílásának közelsége miatt akár a húgyutak, akár a hüvely fertőzései ritkán léteznek szeparáltan, önmagukban. A két szervrendszer kijáratának közelsége miatt a hüvelyfertőzést okozó baktériumok ugyanúgy át tudnak jutni a húgyutakba, mint ahogyan egy felfázás esetén a vizelettel távozó baktériumok képesek a hüvelyt megfertőzni. Ez az oda-vissza fertőződés gyakran visszatérő hólyaghurut és bakteriális vaginózis epizódok formájában jelenhet meg. Ne feledjük orvosunkat tájékoztatni, amennyiben a két betegség közül bármelyik visszatérő vendég nálunk. A legjobb védelem visszatérő fertőzések esetén a saját hüvelyflóránk egyensúlyának támogatása.