A felfázás kifejezés bár a köznyelvben elterjedt, valójában nem a hideg okozza közvetlenül a problémát, hanem az, hogy a lehűlt szervezet védekezőképessége gyengül, és a húgyhólyag, illetve a húgyutak könnyebben válnak fogékonnyá a kórokozókra. A háttérben többnyire bakteriális fertőzés áll, ami gyorsan terjedhet, ha nem kezelik időben.
A felfázás veszélyei
A jellegzetes tünetek – állandó vizelési inger, csípő vagy égető érzés vizeléskor, alhasi fájdalom – sokszor egyik pillanatról a másikra jelentkeznek. Sokan azonban úgy gondolják, hogy a kellemetlenség pár nap alatt magától is elmúlik, így halogatják az orvosi vizsgálatot. Ez a legnagyobb hiba. A kezeletlen húgyúti fertőzés ugyanis könnyen feljebb vándorolhat, és elérheti a veséket, ahol már jóval súlyosabb gyulladást, akár vesemedence-gyulladást is okozhat.
A vesemedence-gyulladás nem csupán fájdalmas, hanem veszélyes is: magas lázzal, hidegrázással, erős deréktáji fájdalommal jár, és kórházi kezelést igényelhet. Ha a fertőzés tartósan fennáll, hosszú távon károsíthatja a vesét, és krónikus problémákhoz vezethet. A visszatérő húgyúti fertőzések ráadásul gyengítik a hólyagot, és növelik a későbbi komplikációk esélyét.
A felfázás másik rejtett veszélye, hogy bizonyos élethelyzetekben – például terhesség alatt – a húgyúti fertőzés nemcsak a kismamára, hanem a magzatra is kockázatot jelent. A gyulladás koraszülést vagy alacsony születési súlyt idézhet elő, ezért különösen fontos a gyors orvosi beavatkozás.
A megelőzésben a megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres vizelés, a pamut alsónemű viselése és a hideg felületek kerülése is kulcsszerepet játszik. Bár a felfázás tünetei sokszor enyhék, egyetlen jel sem elhanyagolható – minél hamarabb történik meg a diagnózis és a kezelés, annál kisebb az esély a komolyabb szövődményekre.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: