„Napjainkban szinte már mindenkinek van okostelefonja, legyen szó felnőttről vagy gyermekről. Az okos eszközök elterjedésével azonban azok túlzott használata is egyre komolyabb problémát jelent” – olvasható a kismarosi Málnalevél Patika egyik korábbi Facebook-posztjában.
Mi zajlik az agyban?
A közösségi média, valamint az alkalmazások használata kismértékű dopamin kibocsátást vált ki. Ennek a hormonnak a jutalomérzés kialakításában van fontos szerepe. A folyamatosan érkező ingerek – videók, posztok, kommentek és reakciók – újabb és újabb dopaminlöketet adnak, így alakul ki a függőség. „A dopaminból azonban mindig egy kicsivel nagyobb adagra van szükség, hogy ugyan azt a hatást érjük el. Ezért egyre erősebb élményeket keresünk, a hétköznapi örömök egyre kevésbé elégítik ki az agyunkat” – mutattak rá bejegyzésükben a gyógyszerészek.
A mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt pedig arra hívta fel a figyelmet egyik posztjában, hogy valójában nem a dopamintól válunk függővé, hanem attól a viselkedéstől vagy szertől, amely újra és újra dopaminkibocsátásra készteti az agyat. „Ha az agy jutalmazórendszere állandóan túlstimulálódik, krónikus dopaminhiány alakul ki, és egyre erősebb ingerek kellenek ahhoz, hogy »normálisnak« érezd magad. Ez a függőség lényege” – magyarázták.
Miért különösen veszélyeztettek a fiatalok?
Kapcsolódó cikk
Az okoseszközök használata során megtapasztalt élmények a gyerekekben jelentősen megerősítik a vágyat, hogy azonnal kielégüljenek az igényeik. Emiatt azonban látványosan romolhat az impulzuskontrolljuk, vagyis egy idő után nem lesznek képesek uralkodni az azonnali késztetéseik felett. Ezek az eszközök emellett az a veszélyt is magukban rejtik, hogy használatuk hatására a gyerekek túlzott izgalmi állapotba kerülnek, és abban is maradnak. Felpörögnek tőle, ugyanakkor mégis kimerültté válnak. Ebben az állapotban pedig nehezebben rögzülnek az új információk, vagyis romolhat a tanulmányi eredmény. A függőség ugyanakkor a társas kapcsolatok minőségére és az érzelemszabályozási készségekre is kihathat.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy ha túlstimulálódik az agy jutalmazásközpontja, akkor más fontos agyi területek kihasználatlanok maradnak. „A megfelelő idegrendszeri fejlődéshez a gyerekeknek szükségük van arra, hogy késleltessék a vágyak kielégülését, hogy unatkozzanak, és egy adott feladatra fókuszáljanak. Ezt azonban nem kapják meg, ha folyton a készen kapott képi ingerekkel bombázzák agyukat” – vélik a szakértők.
Mit lehet tenni szülőként?
A függőség enyhítése érdekében nagyon fontos egy időre „kioltani” a dopaminjutalmat. Szükség van tehát egy úgynevezett digitális detoxra, amely az okoseszközök pár napos mellőzését, valamint az egyszerű, hétköznapi örömforrásokhoz – például az olvasáshoz, a közös játékhoz és a hobbikhoz – való visszatérést jelenti. Elengedhetetlen továbbá annak megértése, hogy a telefon nem ellenség, a használatával kapcsolatban azonban szükség van keretekre, különösen a gyerekek esetében.
Szülőként jó megoldás lehet, ha bevezetünk digitális időkereteket, például napszakhoz kötjük a mobilhasználatot, bizonyos esetekben – pl. evés közben vagy a lefekvés előtti órában – pedig egyértelműen tiltjuk a kütyühasználatot. Nagyon fontos az is, hogy a meghozott szabályok betartását ne csupán gyermekeinktől várjuk el, hanem mi is mutassunk jó példát saját viselkedésünkkel! „A tinédzserek ugyanis modellezik, hogy a szülő mennyit mobilozik” – olvasható a Málnalevél Patika posztjában. Ezenkívül azt ajánlják, hogy beszélgessük a fiatalokkal arról, hogy mit éreznek valójában, amikor folyton görgetnek, valamint javasoljunk nekik alternatív kikapcsolódási lehetőségeket.
