A makro- és a mikroelemek (nyomelemek) annak ellenére, hogy kis mennyiségben vannak jelen a szervezetben, elengedhetetlenül szükségesek számos létfontosságú funkció akadálytalan működéséhez. Az egyik legismertebb makroelem a kalcium, ami a legnagyobb mennyiségben van jelen az emberi szervezetben. Elsősorban a csontok és fogak fontos alkotóeleme, hiánya esetén csökken a csontsűrűség, izomműködési zavarok, gyermekek esetében pedig növekedési zavar vagy mentális fejlődési rendellenességek léphetnek fel.
A magnézium szintén olyan makroelem, amelyből, ha keveset fogyasztunk, az kóros állapotok megjelenéséhez vezethet. A magnézium számos ideg, izom és enzim működéséhez nélkülözhetetlen, részt vesz egyebek mellett a szénhidrátok, zsírok és fehérjék lebontásában is. Hiánya gyakran terhesség, intenzív sport, hányás, hasmenés, illetve vízhajtószerek alkalmazása esetén alakul ki. Ezekben az esetekben figyeljünk arra is oda, hogy nemcsak a magnézium, hanem a kálium és a nátrium mennyisége is kórosan lecsökkenhet, éppen ezért például intenzív izzadást követően ezeket a makroelemeket is javasolt mielőbb pótolni. Érdemes kiemelni, hogy az egyoldalú táplálkozás – így akár bizonyos diéták vagy fogyókúrák követése – szintén könnyen különböző hiánybetegségekhez vezethet.
Vashiány: a nőket gyakrabban érinti
A mikrotápanyagok közül gyakran cinkből, fluorból, jódból, krómból vagy például szelénből is a szükségesnél kevesebbet fogyasztunk, azonban a leggyakoribb hiánybetegség az alacsony vasszint miatt alakul ki. A vas esszenciális, azaz a szervezet számára nélkülözhetetlen mikroelem. Elengedhetetlen például különböző enzimek működéséhez, de hiányában az oxigén sem jut el a sejtekhez. Gyermekkorban hozzájárul az agy- és a mozgásfejlődéshez, a várandósság és a szoptatás idején pedig egyebek között azért van szükség nagyobb mennyiségű vasra, hogy elkerülhetők legyenek a különböző magzati és születési rendellenességek.
Nők esetében a menstruáció alatt is kiemelten fontos a vasbevitel, hiszen a vérveszteség miatt könnyebben alakulhat ki vashiányos állapot. Ez különösen jellemző serdülőkorban, amikor alapvetően fokozott vasbevitelre szorul a fejlődésben lévő lányok szervezete. Érdemes megemlíteni azt is, hogy míg a tinédzserkorú fiúknak napi 10 milligramm, addig a lányoknak 12 milligramm a napi vasszükségletük. Felnőttkorban szintén más a férfiak és a nők vasigénye: a nőké nagyjából 15 milligramm, a férfiaknak azonban a serdülőkorúakkal azonos mennyiség, azaz napi 10 milligramm is elegendő. Férfiaknál a vashiány általában nagyobb fizikai terhelések során, túlsúly esetén, műtéteket követően, illetve valamilyen gyomor- vagy bélrendszeri vérzés – például aranyér – esetében alakulhat ki, valamint olyan felszívódási zavarokat okozó kórképeknél, mint a cöliákia (liszt-, avagy gluténérzékenység).
Célirányos vaspótlás
A vashiányra különböző tünetek utalhatnak. Ilyen például a szokatlan fáradtság, gyengeség, a gyakori fejfájás, szédülés, a székrekedés, hajhullás, a sápadt bőr, valamint fokozott fogékonyság a betegségekre. Bár bizonyos ételek – például a vörös húsok, olajos magvak és hüvelyesek – magas vastartalommal rendelkeznek, megnövekedett szükséglet esetén a szervezet ezekből nem minden esetben képes megfelelő mennyiségű nyomelemet hasznosítani. A változatos táplálkozás mellett ilyenkor érdemes bevetni a gyógyszertárakban vény nélkül kapható vaspótlókat, amelyek különböző kémiai formában tartalmazzák a vasat. Többségükben vas(II)-sók találhatók, más készítményekben pedig úgynevezett vas(III)-komplex. Az eltérő szerkezetű hatóanyagok hatás tekintetében megegyeznek, de felszívódásukban, lehetséges mellékhatásaikban eltéréseket mutatnak.
