Neurológia

A Parkinson-kórt általában a kézremegéssel kapcsolják össze, holott a betegek 30 százalékánál egyáltalán nem jelentkezik ez a panasz. Elsősorban a 65 év felettieket érinti, de az utóbbi években egyre több fiatalnál is diagnosztizálják. Neurológussal és beteggel is beszélgettünk a Parkinson világnapon.

A nők túlsúlya vagy elhízása várandósság alatt növelheti annak kockázatát, hogy a gyermeknél epilepszia alakul ki. A súlyosan elhízott nők gyermekeinek esetében 82 százalékkal volt magasabb a betegség jelentkezésének kockázata.

A legtöbben úgy gondolják, a Parkinson-kór csak az idősek betegsége. Egyik olvasónk azonban még messze nem mondható annak, mégis észlelte magán a tüneteket.

A szédülést banális okok mellett az egyensúlyrendszer betegségei is okozhatják. Ha a beteg a gyógyulási folyamatnak nem csak elszenvedője, hanem tevékeny részese, akkor a kezelés eredményesebb lesz. Mit tehet a beteg a gyógyulása érdekében?

A kezünkben található receptorok az egyik legérzékenyebbek a testünkben, amelyeket idegek hálója köt össze agyunkkal. Ha ezeket az idegeket valamilyen inger éri, vagy esetleg megsérülnek, akkor ez is okozhat zsibbadást.

Ha tartós zsibbadást érzünk a derekunkban, lábunkban, vagy tüsszentéskor, köhögéskor fájdalom jelentkezik, akkor könnyen lehet, hogy isiásszal van dolgunk.

Kutatók egyre közelebb kerülnek hozzá, hogy létrehozzanak őssejtként viselkedő idegsejteket, amelyek egy elroncsolódott gerincvelőben pótolhatják a sejteket.

A tremor, vagyis a remegés a leggyakrabban a kezet érinti, de előfordulhat, hogy a fej végez jellegzetes, bólogatásra vagy fejingatásra emlékeztető, akaratlan mozgásokat.

Mivel az epilepsziának számos típusa van, a rohamok esetén jelentkező kockázati tényezők is eltérőek.

Olyan genetikai elváltozásokat idézhetnek elő bizonyos fejsérülések, amelyek növelik a neurológiai, pszichiátriai rendellenességek kialakulásának kockázatát.

Legalább öt évre képes "lefagyasztani" a betegséget és megállítani annak súlyosbodását a szklerózis multiplexszel (SM) élő pácienseknél egy hatékony, de kockázatos kezelés - számoltak be az eredményeikről orvosok a JAMA Neurology című folyóiratban.

Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése, akik olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra szolgálnak, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket.

Áttörést hozhat a Parkinson-kór kezelésében az a közelmúltban publikált kutatás, amelyben egy gén segítségével sikerült megállítani az agysejtek pusztulását.

Az eddig ismertnél milliószor nagyobb sebességgel lehet vizsgálni az agyat magyar kutatók új módszerével. Világszenzáció lehet, hogy nemcsak alvó, hanem mozgó, éber kísérleti állatok esetében is működik a technikai megoldás.

Akár demenciát is okozó agykárosodás jeleit fedezték fel kutatók egykori futballjátékosoknál, ami megerősíti azokat a félelmeket, amelyek szerint veszélyes lehet a labda rendszeres fejelése vagy a többiekkel való összeütközés a pályán.

Az interoperatív agyfeltéképezés orvosi kifejezését hallva a laikusok nem is gondolnák, hogy ez olyan agysebészeti beavatkozás, amelynek során a beteg ébren van. Méghozzá igen jó okból.

Mindenki ismeri az érzést, amikor valamilyen hang hallatán elfogja a düh, de legalább is ideges lesz, s a legerősebb vágya, hogy véget vessen az irritációnak. Ráadásul nem kell falfúrásra vagy az ablak alatti útfeltörésre gondolni, sokkal hétköznapibb hangok is kiválthatják a reakciót. Ez az úgynevezett miszfónia, amelynek okairól eddig elég keveset tudtunk. Most azonban közelebb kerültünk a titok megfejtéséhez.

Lehetséges-e, hogy az agyrázkódás felgyorsítja a szellemi hanyatlást, és a már veszélyeztetett embereknél növeli az Alzheimer-kór kockázatát? Úgy néz ki, hogy van kapcsolat, de a vizsgálat azt nem bizonyította, hogy a fejsérülések miatt kialakulnának degeneratív agyi betegségek.

Az emberi agy viselkedés szempontjából fontos régiójáról az amigdaláról szóló tanulmányokat elemeztek amerikai kutatók, s azt találták, hogy ennek a szervnek a nagysága sem különbözik számottevően a férfi és a női agyban, ezzel újabb bizonyítékát adták annak, hogy az emberi agynak nincsenek nemhez kötött különbségei.

A nagy forgalmú utak mentén élőknél nagyobb a demencia kialakulásának kockázata kanadai kutatók frissen megjelent tanulmánya szerint.

Új eljárást fejlesztettek ki ausztrál kutatók az epilepszia kezelésére: közvetlenül az agyba juttatják be a gyógyszert a rohamok enyhítésére. Az eljárás első klinikai próbája sikeresnek bizonyult.

Amerikában kutató tudósok a bélrendszerben előforduló mikrobákkal kapcsolják össze a Parkinson-kór kialakulását. Pontosabban azokat az agyi elváltozásokat, amelyek a betegséghez vezetnek.