Az idegrendszeri folyamatoknál alkalmazott őssejtterápiák kutatása áttörés előtt áll - mondta a témában rendezett budapesti konferencia után az InfoRádiónak Orbánt Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének munkatársa. A szakember kiemelte: egyre inkább megismerik azokat az idegrendszeri őssejteket, amelyeket ha el tudnak különíteni, akkor talán létre tudnak hozni őssejtként viselkedő idegsejteket.
Költséges eljárások, nehéz kérdések
"Ezeket ha beültetik egy elroncsolódott gerincvelőbe, akkor a remények szerint tudják pótolni az ottani sejteket. Itt várható áttörés, mert ezek voltak azok a betegségek, amelyekkel korábban az orvosok nem tudtak mit kezdeni - mondta Orbánt Tamás. Az elmúlt évtizedek során már sikerült a legtöbb élőlény genetikai állományába belenyúlni, az emberi gyógyászati alkalmazás azonban komoly kérdéseket is felvet. Egyrészt, hogy milyen mértékben használhatóak a gyógyászatban a génterápia, génsebészet révén, másrészt pedig hogy milyen mértékben tehetünk módosításokat: vagyis hol van a határ?
Eddig főként leukémiások esetén alkalmaztak hasonló eljárást a vérképző sejteket érintve. A genetikai módosításra jelenleg utolsó mentsvárként tekintenek, amikor már minden egyéb terápiás módszer csődöt mondott. "Egyrészt ezek nagyon költséges eljárások, illetve, mert még nem tudjuk, mennyire biztonságos. Hiszen ha egy élőlény genetikájába belenyúlok, évmilliók alatt kialakult kényes egyensúlyokat bonthatunk meg" - nyilatkozta az Inforádiónak a szakember.
