Neurológia

Létezik egy ijesztőnek tűnő betegség, mely akaratlan tic-kel jár. Az érintettek furcsa hangokat adhatnak, érthetetlen mozdulatokkal zavarhatják meg környezetüket, szájukat csúnya szavak hagyhatják el. Ne legyen tabu a Tourette-szindróma!

Az agyunk nagyszerűen védve van a kemény, csontos koponyánkban, de időnként megsérülhet. A traumás sérülések közé tartozik az agyrázkódás is, mely az egyik leggyakoribb agysérülés. Mit érdemes tudni róla?

A migrén titokzatos betegség: kialakulásának okai, lefolyása, elkerülésének lehetőségei körül sok a bizonytalanság, utóbb esetleg tévhitnek bizonyuló közvélekedés. Néhány ilyen állítás igazságtartalmának jártunk utána.

Egy új tanulmány feltárta, hogy a különböző agyi áramkörök a kémiai jeleket a hímek és a nőstények számára agresszív vagy szexuális viselkedéssé alakítják. Mit tesznek agyunkban a feromonok?

Jelentős javulást figyeltek meg azoknál az autista gyermekeknél, akiket amerikai kutatók őssejt-terápiával kezeltek. Emellett a felnőttkori stroke és az oxigénhiányos agyi bénulás kezelésében is biztató eredményekkel alkalmazzák az őssejteket.

A központi idegrendszert támadó szklerózis multiplex az egyik leggyakoribb, az agyat érintő betegség, amelynek kialakulásáról még nincs pontos képünk. Az biztos, hogy az idegrostok védőrétegét a test immunrendszere megtámadja, s ehzért az elektromos jelek nem megfelelően közlekednek az agy és a test többi része között. Az autoimmun reakciónak részben genetikai, részben környezeti okai lehetnek.

A krónikus fáradtság szindróma biztosan rosszul megértett vagy félreértett állapot. Pontos okai még mindig nem ismertek, de az orvosi kutatások annyit azért kiderítettek, hogy összefüggésben van a bélbaktériumok részvételével életünkben.

Még azok a betegek is ki vannak téve a memória- és gondolkodászavarok megnövekedett kockázatának, akik nem teljesen kifejlett agyérkatasztrófát szenvednek, hanem csak stroke-szerű tüneteket, úgynevezett csendes stroke-ot tapasztalnak.

Bázelben dolgozó magyar kutatók egereken végzett kísérletekkel bizonyították, hogy a látás során a mozgások irányát a szemben található retina és az agykérgi idegsejthálózatok egymásra épülő tevékenysége értelmezi.

Speciális karkötőt fejlesztettek ki a Parkinson-kórban szenvedők kézremegésének csillapítására.

Zsibbadás, végtaggyengeség, izomgyengeség, légzészavar kerülgeti? Sorvadnak az izmai? Vegye komolyan a tüneteket, mert van esélye, hogy krónikus gyulladásos demielinizációs polineuropátiában (CIDP) szenved, ami egy ritka, idült betegség.

Idegek tízezrei hálózzák be a testünket, amelyek részt vesznek a szervezet működésének szabályozásában. Ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk magunkon, érdemes lehet orvoshoz fordulni, mivel idegkárosodásra utalhatnak.

Az idegrendszerünk rendkívül összetett, és a szervezetünk minden funkciójának megfelelő működésében szerepet játszik. Az idegrendszeri problémákat okozhatja vitaminhiány, rossz vérkeringés, de trauma is. Mit tehetünk azért, hogy az idegrendszerünk jól működjön?

Mindenkinek a lakásában van bizonyos mennyiségű lom: felesleges apróságok, amelyek az évek során felgyűltek a fiókokban, polcokban. A gyűjtögetés az emberi természet része, azonban néhányunknál elképesztő mértéket ölthet. Mit érdemes tudni erről a betegségről?

Biztosan sokan ismerik az érzést, amikor hirtelen éles fájdalomra ébrednek a lábfejükben - de vajon mi okozhatja? Szakértők szerint az egyik leggyakoribb ok a túlerőltetés. Ha a görcs nem múlik, vagy rosszabbodik, orvoshoz kell fordulni, mert valamilyen betegség is lehet a hátterében.

Perifériás neuropátiáról akkor beszélünk, ha a központi idegrendszeren kívüli idegrostok károsodnak, ennek következtében pedig nem lesz megfelelő az idegrendszer és az egyes testtájak közti kommunikáció.

Milyen tünetek jelezhetik előre a migrént, miben különbözik az egyszerűbb fejfájástól? Előre jelezhető valamilyen módon, ha közeledik a roham?

Mindenki tudja, hogy az öregedéssel kevesebbet alszunk. De nem egészen világos, hogy az idősebb emberek azért alszanak-e kevesebbet, mert nincs igényük többre, vagy egyszerűen nem tudnak aludni.

Az arcidegzsábát időnként az öngyilkosok betegségének is nevezik, mert a vele összefüggő fájdalom annyira elviselhetetlen, hogy jelentős mértékben befolyásolhatja az életminőséget. Mit tehetünk ellene, hogyan csillapíthatjuk a fájdalmakat?

A kómás betegeket az éles fény arra ösztönözheti, hogy térjenek vissza természetes cirkadián ritmusukhoz, azaz ébredjenek fel. Egy Ausztriában készült tanulmány legalább is erre utal.

Az emlősök, így az ember esetében is a rövid- és a hosszútávú memória közösen képes létrehozni és eltárolni azokat az ismereteket, amelyek a szervezet tudatos működését, de akár az önazonosságot is létrehozzák. Csakhogy ez egészen másként működik, mint ahogy fél évszázadon át a tudósok gondolták.

Kutatók rátaláltak egy úgynevezett forró zónára az agyban, amelynek segítségével megmondható, hogy valaki álmodni fog-e, sőt az is, hogy miről. A Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány alapos kihívás az alvásról eddig alkotott elképzeléseinknek.