Svájci és amerikai kutatók 145 egyetemistát vizsgáltak egy kockajátékkal. A játékosok nyereményüket úgy növelhették, ha hazudnak a kockán látható pontok számáról. A résztvevők gyakran mondtak valótlan összeget, de sokan őszinték maradtak. Nyolc százalékuk állandóan hazudott, hogy növelje a nyereményét. A kutatók megfigyelték, hogy a többség esetenként mérlegeli, hogy egyéni érdekei szerint cselekszik vagy őszinte lesz. Ők néha-néha csalnak. Mindeközben pedig agyi képalkotó eljárás segítségével vizsgálták az egyetemistákat, hogy megtudják, milyen agyi struktúrák vesznek részt a mérlegelésben.
Biológiai alapja van az őszinteségnek?
A fejbőrre helyezett elektródákon keresztül gyenge árammal ingerelték azt a területet, amely az intellektuális cselekvések tervezésében és a konfliktusok monitorozásában fontos szerepet játszik. Amikor a kutatók ezt az agyterületet stimulálták, az alanyok kevesebbet hazudtak - írta a kutatásról az Index .
"A stimuláció elsősorban olyan embereknél erősíti az őszinte viselkedést, akiknél a hazugság eleve morális konfliktust okoz. Azokat azonban nem befolyásolja, akiket csak előnyük maximalizálása érdekel" - mondta a kutatást vezető Christian Ruff. Az agyi stimuláció csak az önző és erkölcsös viselkedés közötti dilemma során működik, morális aspektus nélküli mérlegelés esetén nem. Szintén nincs hatása, ha két morális motívum közötti konfliktusban kell dönteni. Ilyen akkor fordul elő, ha például az egyénnek választania kell, hogy őszinte legyen, vagy segítsen egy másik személyen.
A kutatók remélik, hogy eredményeik segítségével olyan módszerek fejleszthetőek, amelyek segítik a hazugságok leleplezését és a kóros hazudozók kezelését. Ez a tanulmány mindenesetre annak a kérdését is felveti, hogy mennyire alapul az őszinteség biológiai hajlamokon.
