Neurológia

A túlzott kávéfogyasztás csökkentheti az agytérfogatot és növelheti a demencia kockázatát.

Míg régebben kifejezetten ellenjavallt volt, addig napjainkban a legújabb kutatások tükrében minden betegnek ajánlott a rendszeres testmozgás szklerózis multiplex (SM) esetén. Lássuk, hogyan segítheti a fizikai aktivitás az idegrendszeri megbetegedés kordában tartását.

Nem feltétlenül kell azonnal megkongatni a vészharangokat, de a következő tüneteket ne hagyjuk figyelmen kívül.

A legfontosabb személyiségjegyeink már a születésünkkor kialakulnak - állítja egy friss tanulmány.

Ha választhatnak egy jól megvilágított utca és egy sötét sikátor között éjszaka, a legtöbben alighanem az előbbin sétálnak tovább. A sötétség miatt ösztönösen egyfajta félelemérzet ütheti fel a fejét bennünk. Ausztrál kutatók most részben magyarázatot találták a jelenségre.

Ilyen hosszútávú következményre is fel kell készülni a tudósok szerint.

A szakemberek úgy vélik, eredményeik megnyithatják az utat a személyre szabott zeneterápia előtt.

A legkorábbi gyermekkori emlékek két és fél éves kortól kezdődhetnek egy kanadai kutatás szerint.

Egy friss kutatás mutatott rá, mi utalhat arra, hogy a jövőben akár nálunk is kialakulhat ez a súlyos betegség.

Kutatások igazolták, hogy már három hónapos kortól képződnek emlékek, hosszú távon azonban ezeket mégsem tudja elraktározni az agyunk.

A degeneratív idegrendszeri betegségek, köztük a Parkinson-kór egyik fő okát sikerült azonosítaniuk az izraeli Ben Gurion Egyetem (BGU) kutatóinak.

Világszerte növekszik a szklerózis multiplexszel élő emberek száma, ezzel együtt továbbra is sok félreértés lengi körül ezt a betegséget a köztudatban. Mindenki számára fontos lenne azonban, hogy tisztábban lássunk az SM-ről, illetve annak hatásairól az érintettek mindennapi életére. Hallgasson bele az erről szóló podcast-sorozatba.

Többféle oka is lehet annak, ha nem jut eszünkbe pontosan, milyen dátumot is írunk vagy hosszú percekig, akár napokig keresünk otthon egy-egy tárgyat, mert halvány sejtelmünk sincs róla, hova tehettük. Néha egészen hétköznapi dolgok állnak a feledékenység hátterében, ám előfordulhat, hogy orvosi segítségre is szükségünk lesz ahhoz, hogy visszanyerjük az emlékezőképességünket.

Magyarországon a lakosság 0,5-1 százaléka szenved epilepsziában. A betegség könnyen balesetekhez vezethet, illetve egyes esetekben életveszélyes állapotot idézhet elő.

Néhány apró, okos változtatással sokat tehetünk a jobb memóriáért.

Ha így viszonyulunk érzelmileg a világhoz, az később megnövelheti a betegség kialakulásának esélyét.

Az agyrázkódás enyhe traumás agysérülés, amely kialakulhat például esés, sportsérülés vagy közlekedési baleset következtében. A fejünket ért ütés hatására néhány percre az eszméletünket is elveszíthetjük.

Egyes agysejtek a halál után is hosszabb ideig megőrzik aktivitásukat, mi több, akadnak köztük olyan sejtek is, amelyek ilyenkor még aktívabbá válnak.

Amerikai idegtudósok állatkísérletekben találtak rá egy olyan molekulára, amely segíthet megelőzni az Alzheimer-kór okozta károsodást.

Egy új módszer segítségével könnyen és gyorsan diagnosztizálható a Parkinson-kór - állítják brit tudósok.

Új megoldást dolgoztak ki az epilepsziaroham kezelésére a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) neurológiai betegségekkel foglalkozó kutatói.

Egy brit kutatás szerint a prediabétesz agyunk egészségére is ártalmas lehet.