Halál után ez történik az agyban

Egyes agysejtek a halál után is hosszabb ideig megőrzik aktivitásukat, mi több, akadnak köztük olyan sejtek is, amelyek ilyenkor még aktívabbá válnak - derítették ki emberi agyszöveteken végzett kísérletek során amerikai kutatók.

"A legtöbb tanulmány azt feltételezi, hogy minden folyamat megáll az agyban, amint leáll a szívverés. Ez azonban egyáltalán nincs így" - idézi a chicagói Illinois-i Egyetem (UIC) közleménye dr. Jeffrey Loeb professzort, az egyetem neurológiai és rehabilitációs intézetének vezetőjét. A napokban jelent meg a Scientific Reports című tudományos folyóiratban egy, a kutató és munkatársai - köztük a magyar származású Vályi-Nagy Tibor - által jegyzett tanulmány. Ebben a szerzők friss agyszöveteken végzett kísérleteik eredményeiről számolnak be. Vizsgálataik során arra keresték a választ, hogy vajon a halál után miként változik a különböző gének kifejeződése az agysejtekben.

Egyes sejtek a halál után is aktívak maradnak az agyban
Egyes sejtek a halál után is aktívak maradnak az agyban. Fotó: Getty Images

Friss agyszöveteket vizsgáltak

Áttörés jöhet az Alzheimer-kór kezelésében. Részletek itt.

Ami azt illeti, a kutatócsapat munkáját nagyban megkönnyítette, hogy Loeb egyben az UI NeuroRepository igazgatója is, egy olyan szövetbanké, amely neurológiai zavarokkal küzdő páciensek agyszöveteit tárolja kutatási célokra, amennyiben ők ehhez belegyezésüket adják. A szöveteket vagy a páciensek halála után, vagy olyan műtétek során gyűjtik be, amelyek az adott neurológiai zavar terápiájaként szolgálnak. Jó példa lehet erre az epilepszia : egyes esetekben műtétileg távolítják el az agy epileptikus részét, ezáltal megszüntetve a rohamokat. Ilyenkor azonban a patológiai vizsgálathoz nincs szükség a teljes eltávolított agyszövetre, azaz a fennmaradó részt kutatási célokra lehet fordítani.

Loeb és munkatársai tehát friss agyszövetekkel dolgozhattak, szimulálva az agy halál utáni állapotát. A szöveteket szobahőmérsékleten tárolva 24 órán keresztül vizsgálták a sejtekben a különböző gének kifejeződésének aktivitását. Eredményeik tükrében három csoportba tudták besorolni a géneket.

  • A vizsgált gének zöme, mintegy 80 százaléka viszonylag stabil maradt, kifejeződésük, avagy expressziójuk nem változott drasztikusan 24 óra alatt. Ezek közé tartoztak olyan, úgynevezett háztartási gének, amelyek a legalapvetőbb sejtszintű funkciókat biztosítják. Ezeket gyakran használják kutatások során a szövetek minőségének megállapítására.
  • A gének egy másik csoportjának aktivitása gyors romlásnak indult. Ezek jellemzően olyan gének, amelyek összetett agyi folyamatokban vesznek részt, beleértve a memóriát, gondolkodást vagy éppen az agyi rohamokat. Nem véletlen tehát, hogy ezeket a géneket gyakran tanulmányozzák olyan zavarok kapcsán, mint például a szkizofrénia és az Alzheimer-kór.
  • Végezetül a gének egy harmadik csoportjának aktivitása még fokozódott is a halál után - illetve jelen esetben az agyszövet eltávolítása után. Ezeket a kutatók egyszerűen csak zombigéneknek nevezték.

Fontos felfedezés az agy halál utáni változásairól

A zombigének aktivitása kifejezetten egy specifikus sejttípusra, az agyi gyulladásos folyamatokban kulcsszerepet betöltő gliasejtekre koncentrálódott. A kutatók megfigyelték, hogy a gliasejtek megnövekednek és hosszú karszerű nyúlványokat hajtanak még órákkal a halál után is. "Valójában nem meglepő, hogy a gliasejtek megnövekednek a halált követően, hiszen gyulladásos sejtekként feladatuk, hogy rendet tegyenek olyan agysérülések után, mint például a stroke " - magyarázta Loeb. Hozzátette, felfedezésük inkább abban a tekintetben számít fontos mérföldkőnek, hogy alapjaiban befolyásol számos olyan kutatást, amely emberi agyszövetek halál utáni vizsgálata révén igyekszik kezelési vagy akár gyógymódot találni a többi között az autizmusra, szkizofréniára vagy az Alzheimer-kórra. Ezek zöme ugyanis jellemzően nem veszi számításba a halál utáni sejtaktivitást, holott az igenis létezik.

"Eredményeink persze nem azt jelentik, hogy sutba kellene dobnunk minden, az emberi szövetekkel végzett kutatási programot. Csupán arról van szó, hogy a kutatóknak ezentúl számításba kell venniük ezeket a genetikai és sejtszintű változásokat" - hangsúlyozta dr. Jeffrey Loeb. "A jó hír, hogy immár tudjuk, mely gének és sejttípusok maradnak stabilak halál után, melyek aktivitása romlik, és melyeké erősödik idővel. Így a posztmortem agytanulmányok eredményeit is jobban megérthetjük" - tette hozzá.

)
Olajág Otthonok (X)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Rossz hír a kórházak adósságáról

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +16, +24 °C
Minimum: +6, +13 °C

Erősen felhős, borult lesz az ég, sokfelé lehet eső, zápor. Megerősödik a déli, délnyugati szél, a legmelegebb órákban 16, 24 fokot mérhetünk. Hétfőn kettősfronti hatás érvényesül. Gyakori lehet a migrén és a görcsös fejfájás is, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. Többen ismétlődő rosszullétektől szenvedhetnek, és az alvásproblémák is egyre gyakoribbak. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: