Nemcsak külső, de belső tulajdonságaik alapján is gyakran hasonlítgatják a gyerekeket a szüleikhez vagy más rokonaikhoz. De mennyiben "örökölhetők" bizonyos személyiségjegyek és mekkora szerepe van a szocializációnak abban, hogy milyen emberré is válunk? Egy friss amerikai-német közös kutatás szerint a meghatározó személyiségjegyeink már a születésünkkor kialakulnak.
Az első hetektől fejlődik a személyiségünk
A Frontiers in Psychiatry című tudományos lapban publikált kutatás szerint a csecsemő egyedi viselkedését meghatározó agyi kapcsolatok már születésük napjától aktívak és működnek. A kutatók már korábban is igazolták, hogy a kiegyensúlyozott mentális állapot egyik legfontosabb része az agyi régiók közötti funkcionális kapcsolat. Amennyiben ez a kapcsolat sérül, az többféle mentális betegség, például a depresszió, az étkezési rendellenességek és a skizofrénia megjelenésével is járhat.
A tanulmány szerzői szerint a mentális egészség három funkcionális agyhálózaton alapszik. Az első az úgynevezett frontoparietális hálózatban (más néven központi végrehajtó hálózatban) létrejövő kapcsolódás, amely segíti az agyat az érzelmek és a figyelem kontrollálásában. A második az alapértelmezett módú hálózat (DMN) kapcsolódása, amelynek a szociális interakciókban van szerepe. A harmadik pedig a homológ-interhemisférikus hálózat kapcsolódása, amelynek az érzelmek szabályozásában van szerepe.
A kutatók ezen három agyhálózat változásait követték figyelemmel a csecsemőknél egyhónapos korukig, hogy megállapíthassák, hogyan köthetőek össze ezek a gyermek személyiségjegyeivel. Az eredmények szerint az emberi viselkedést meghatározó funkcionális agyi hálózatok már a születésünk utáni első hetekben fejlődni kezdenek, amely a gyerekek viselkedésében is láthatóvá válik. A személyiségünk tehát már az első hetektől kezdve kialakulóban van, főbb személyiségjegyeink pedig már ekkor kiforrnak.
