Mindannyiunk számára nagyon fontos a biztonság, de maga a biztonság teljesen mást jelent egy pályakezdő fiatalnak, egy családalapítás előtt álló házaspárnak, vagy egy nyugdíj előtt álló embernek – hangzott el egy közelmúltbeli sajtóeseményen, amelyet az idén 40 éves Allianz Hungária szervezett. A biztosító megbízásából egy kutatás is készült, amely 4 korcsoport – a Z, az Y, az X és baby boomer generáció – biztonsághoz való hozzáállását vizsgálta több mint ezer, 18 és 69 év közötti magyar felnőtt bevonásával. A nem, életkor, végzettség, lakóhely és régió szerint is reprezentatív felmérés eredményeit ismertetve fontos különbségekre és hasonlóságokra is rávilágítottak a szakértők.
Biztonságérzet kialakítása egy szorongó világban
A pszichológia szerint a biztonságérzet az egyik legfontosabb emberi szükséglet. Legyen szó akár az életmódunkról, az egészségről, a pályaválasztásról vagy a párkapcsolatokról, előbb-utóbb az élet minden területén megjelenik a biztonság iránti igény. Csakhogy a biztonság fogalma ma már egészen más dolgokhoz kapcsolódik, mint évtizedekkel ezelőtt. Korábban ugyanis a biztonságot sokan egy stabil munkahellyel, saját otthonnal és egy életre szóló kapcsolattal azonosították, de ma már a világ gyors változása, a bizonytalan életutak és a folyamatos információs zaj miatt nagyon eltérő körülmények között kell megtalálnunk ugyanezt az érzést – magyarázta Almási Kitti klinikai szakpszichológus.
A modern biztonságérzet ezért ma már kevésbé az állandóságról, sokkal inkább az alkalmazkodóképességről szól. A szakember szerint napjainkban a reziliencia, vagyis a lelki rugalmasság vált az egyik legfontosabb erőforrássá. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk megbirkózni a váratlan helyzetekkel, és szükség esetén mozgósítani belső erőforrásainkat.
Fontos továbbá az is, hogy előre felkészüljünk, amire csak lehet. Manapság ugyanis sokkal több úgynevezett stresszor vesz körül bennünket, mint korábban. Stresszornak számít minden olyan helyzet vagy környezeti hatás, amely zavaró, és alkalmazkodást követel tőlünk. A mai kor emberének pedig már csak ritkán vannak hosszabb, valóban nyugodt időszakai, ezért folyamatos változásra és változtatásra, valamint több előregondolkodásra van szükség.
Mit jelent a biztonság az egyes generációknak?
Steigervald Krisztián és a SteiGen Research Kft. közreműködésével készült generációs kutatás rávilágított arra, hogy minden korosztály mást ért a biztonság alatt, miközben a mögöttes igény ugyanaz: a kiszámíthatóság és a kapaszkodók megtalálása a mindennapokban.
Baby boomerek (az 1946 és 1964 között születettek)
- saját ház/lakás
- családi támogatás
- megszokott napirend, rutinok
X generáció (az 1965 és 1980 között születettek)
- saját ház/lakás
- félretett pénz
- célok, távlati tervek
Y generáció (az 1981 és 1996 között születettek)
- saját ház/lakás
- stabil munkahey
- célok, távlati tervek
Z generáció (az 1997 és 2012 között születettek)
- családi támogatás
- egészség
- félretett pénz
Mi számít valódi kockázatnak?
Mint kiderült, nem csupán arról gondolkodnak eltérően az egyes generációk, hogy mi a biztonság, hanem arról is, hogy mi a valódi kockázat, amelyre érdemes lehet előre felkészülni, például anyagi tartalék képzésével vagy biztosítások kötésével.
A baby boomerek a konkrét, kézzelfogható kockázatoktól – például a betegségektől, illetve a lakhatási és megélhetési problémáktól – tartanak a leginkább, míg a X generáció a teljesítőképesség elvesztésétől, a munkaképtelenségtől fél a legjobban. Az Y generációnak az egzisztenciális bizonytalanság, a munkahely elvesztése, az eladósodás és a kiégés jelenti a legnagyobb veszélyt, míg a Z generáció a globális és a digitális kockázatok – például a klímaváltozás, az adatbiztonsági krízis és a társadalmi instabilitás – miatt szorong a leginkább.
A kutatás egyik legfontosabb pszichológiai tanulsága egyébként az volt, hogy a biztonságérzet nem teljesen objektív körülményeken múlik. Ugyanaz a helyzet ugyanis két emberből teljesen eltérő reakciót válthat ki.
A különbséget gyakran az határozza meg, hogy mennyire érezzük úgy, hogy van ráhatásunk az eseményekre. Ha úgy látjuk, hogy rendelkezünk a szükséges tudással, erőforrásokkal vagy megoldási lehetőségekkel, akkor kevésbé élünk meg stresszt. Ha viszont tehetetlennek érezzük magunkat, akkor könnyebben eluralkodhat rajtunk a szorongás és a pánik – mutatott rá Almási Kitti.
Nem a veszélyek hiánya ad biztonságot
A modern és folyamatosan átalakuló világban valószínűleg sosem fog eltűnni bizonytalanság, és váratlan helyzetből sem lesz kevesebb. A szakértők tapasztalatai szerint azonban a biztonságérzet elsősorban nem abból fakad, hogy minden veszélyt kizárunk az életünkből. Sokkal inkább abból, hogy azt érezzük, bármi is jön, képesek leszünk megbirkózni a kihívásokkal, és nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a változásoknak. Ehhez pedig a tájékozottság, a felkészültség, a rugalmasság és a kapcsolataink ereje jelenheti a legfontosabb kapaszkodókat.
