A 14-19 éves korosztály jelentős része lelki nehézségekkel, mindennapos szorongással küzd – derül ki az IDEA Intézet, az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek eredményeit a Mentális Egészség Világnapján tették közzé.
Ilyen a magyar fiatalok mentális állapota
A fiatalok 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi a napját. Sokan attól tartanak, hogy ha segítséget kérnek, nem veszik őket komolyan. A felmérésben a fiatalok megfogalmazták, mire van szükségük: elérhető, a mentális nehézségeket felismerő és azokra reagálni tudó felnőttekre, könnyebben hozzáférhető szakmai segítségre, és támogatásra a stressz kezelésében.
Az eredmények szerint tízből négy magyar fiatal lelkiállapota a hivatalos mérőskála legalsó két szintjén áll: a válaszadók 41 százaléka ért el alacsony mentális jóllétet jelző pontszámot a WHO-5 jólléti kérdőíven. A kutatás módszertana öt szintet különít el (kiemelkedő, jó, átlagos/kielégítő, csökkent, valamint jelentősen csökkent jóllét) – az alacsony mentális jóllét az utóbbi két, leginkább érintett kategória összesített eredménye.
Maga a mérőeszköz a válaszadást megelőző két hét közérzetét vizsgálja. Azt méri, hogy a fiatalok mennyire érezték magukat vidámnak, nyugodtnak, aktívnak és kipihentnek. Ezt az alacsony jóllétű csoportot a tanulmány „fenyegetett mentális állapotként” határozza meg. Ez a besorolás nem jelent pszichiátriai diagnózist, de egyértelműen arra utal, hogy az érintettek lelkiállapota fokozott figyelmet és támogatást igényelhet.
Életkor és nemek szerinti különbségek
Különösen szembetűnő, hogy az életkor előrehaladtával egyre drasztikusabbak a számok: a 14-15 évesek 12 százaléka, a 16-17 évesek csaknem fele, a 18-19 éveseknek pedig már 62 százaléka került az alacsony jólléti kategóriába. A lányok körében szintén aggasztóbb a helyzet: náluk 47 százalékos ez az arány, míg a fiúk körében 34 százalékot mértek.
A fiatalok beszámolói alapján lelki nehézségeik a mindennapi közérzetükre is rányomják a bélyeget. A válaszadók 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi a napját. 39 százalékukra jellemző, hogy a stressz testi tünetekkel – például gyomorfájással, heves szívdobogással vagy izzadással – jár együtt. A jövővel kapcsolatos bizonytalanság ugyancsak komoly teher: 43 százalékuk fél attól, hogy nem fogja tudni eldönteni, mihez kezdjen az életével.
A kutatás arra is rákérdezett, hogy a fiatalok szerint mi akadályozza kortársaikat a segítségkérésben. A legtöbb fiatal szerint a szégyenérzet a legnagyobb visszatartó erő, valamint a félelem, hogy nem veszik majd komolyan a problémáikat. A válaszadók fele pedig úgy gondolja, hogy a legtöbben attól félnek: kitudódnak a személyes gondjaik. A fiatalok 42 százaléka szerint pedig a legtöbben egyszerűen nem tudják, hová fordulhatnának lelki problémáikkal.
A válaszadók a megoldásokra is javaslatokat tettek
A támogatási lehetőségek közül legtöbben a felnőttek jobb felkészítését tartanák a leghasznosabbnak: a szülőknek és a tanároknak több segítségre lenne szükségük a lelki problémák korai felismeréséhez és a megfelelő reagáláshoz. Emellett a válaszadók 48 százaléka könnyebben elérhető, ingyenes vagy megfizethető pszichológiai ellátást szeretne, 46 százalékuk pedig több iskolai beszélgetést, stresszkezelő vagy önismereti foglalkozást tartana hasznosnak. A kortárssegítő programokat – ahol a hasonló nehézségekkel küzdő fiatalok egymást támogathatják – 42 százalékuk jelölte meg jó megoldásként.
Az UNICEF Magyarország 2021 óta kiemelt figyelmet fordít a gyerekek és fiatalok mentális egészségügyi helyzetének vizsgálatára és támogatására. November 18-án a szervezet egy teljes napot rendez a gyerekek és fiatalok lelki egészségéért szülőknek, pedagógusoknak és szakembereknek. A program ide kattintva érhető el.
