Több mint háromszázezer év áll az emberiség mögött, és ez
alatt az idő alatt csodálatos fejlődésen mentünk keresztül; az
emberszabásúakból homo sapiens, majd gondolkodó ember vált megnövekedett agykoponyával,
fejlett eszköz- és nyelvhasználattal…
ám az evolúciónak van egy kétélű eleme is: a felegyenesedés. Szervezetünk ugyan fantasztikus rendszer, tartóoszlopa stabil és teherbíró, ám nem minden határon túl. A két lábon járó ember alsó csigolyái nap mint nap rendkívül nagy terhelésnek vannak kitéve. Így nem is lehet meglepődni azon, hogy kutatások szerint a felnőtt lakosság 54-80%-a szenved derékfájdalomtól.
Vélhetően mindannyiunknak van olyan ismerőse, akinek időnként fáj a dereka – hacsak nem mi magunk vagyunk azok. A dolog még csak nem is feltétlen kor kérdése, hiszen fiatalabbak, idősebbek is érintettek lehetnek. – A hosszas ülőmunka, a mozgásszegény életmód bizony bárkire lehet káros hatással – magyarázza Dr. Entz László idegsebész és intervenciós fájdalomterapeuta, a budapesti Mind Klinika orvos igazgatója. – De egyéb faktorokat is ismerünk. Gyerekeknél például veleszületett gerincferdülés okozhat tartásproblémákat, izomzatgyengeséget. A húszas-harmincasok gyakran porckorongsérv miatt kerülnek hozzánk, míg a negyvenes és annál idősebb generációknál a kopásból eredő elváltozásokkal is számolni lehet. Persze van olyan százéves ember is, akinek még sosem fájt a dereka…
Egy multifaktoriális állapot
Elsőre talán nem gondolnánk, de az öröklött és életmódbeli tényezők mellett a mentális állapotunk is szerepet játszhat ebben. Mivel a derékban nem csak csontok, porckorongok, szalagok vannak, hanem izmok is, amelyek stressz hatására befeszülhetnek, begörcsölhetnek, a fájdalom a szellemi túlterheltség, idegesség tüneteként is jelentkezhet. – Amennyiben a derékfájás tartós, hetek óta fennáll, az életminőséget lényegesen rontja vagy folyamatosan, akár egyre sűrűbben visszatér, akkor nagyon fontos, hogy mielőbb olyan szakemberhez forduljunk, aki felismeri a valós okokat, és nem egy rutinterápiát ír elő – mondja Dr. Entz László.
Ehhez a mai orvosok már nem csupán a fizikális vizsgálatra támaszkodhatnak,
hanem a modern diagnosztika teljes eszköztárára is. A derékfájás kiváltó oka leghatékonyabban
MR-képalkotással deríthető ki, de kiegészítésképpen röntgenvizsgálatra is
szükség lehet.
Az MR pozitívuma, hogy nem jár sugárterheléssel, és
milliméter pontossággal meg tudja mutatni a porckorongok, a csontok állapotát,
az idegek lefutását, illetve az izmok, szalagok és ízületek helyzetét is - amelyek
leggyakrabban okozzák a fájdalmat -, a röntgen pedig kiegészítő információkat
adhat a tartásról vagy csontos elváltozásokról.
– A legfontosabb mégis az anamnézis – hangsúlyozza az idegsebész. – Igen sokféle kórok között kell megtalálni azt, ami az adott páciens problémáját okozza. Komplex fájdalomesetekben pedig nem is egy, hanem évek óta fennálló több okról lehet szó. Ilyen esetekben csapatmunkában dolgozunk radiológussal, ortopédussal, reumatológussal fájdalomterapeutákkal és gyógytornászokkal, hogy közös erővel találjuk meg a fájdalom valós okát. Olykor még gasztroenterológust, dietetikust is bevonunk a munkába…
Minél kisebb beavatkozással
Ahogy a derékfájdalom oki háttere, úgy a kezelése is összetett – nagyban eltérő lehet, hogy kin milyen terápia segíthet. Dr. Entz László a konzervatív terápiákat helyezi előtérbe mindaddig, ameddig a beteg állapota ezt lehetővé teszi. Esetenként szükség lehet kisebb fájdalomterápiás beavatkozásra, olykor, amennyiben ez nem elegendő, úgynevezett mikrosebészeti, minál invazív műtéttel a beteg fájdalma kezelhető. – Amennyiben azt látom, hogy egy, a problémás területhez adott képvezérelt injekció minimális rizikó mellett hatékonyan oldja a fájdalmat, akkor ezt minden esetben felajánlom a betegnek. Például egy becsípődött ideg mellé beadunk egy célzott injekciót ahelyett, hogy az egész szervezetet gyógyszerekkel tömnénk; némi helyileg alkalmazott szteroiddal komoly javulást lehet elérni. Bizonyos komplex gerincproblémáknál azonban előfordulhat, hogy a nyitott műtét marad megoldásként.”
Mégpedig akár végleges megoldásként, hiszen – ahogyan a szakember hangsúlyozza – egy porckorongsérvből tökéletesen fel lehet gyógyulni. Ha az ízületekben, a csontos szalagos tartószerkezetekben megjelentek elhasználódásos, kopásos, arthrózisos jelek, és a szalagok meggyengültek, a folyamatot sajnos nem lehet visszafordítani, de az izomelemek erősítésével részben kompenzálhatók az eltérések.
A javulás persze rajtunk, pácienseken is múlik. Fentiek szerint a derékfájás kialakulásában általában van része az életmódunknak, ami abból a szempontból jó hír, hogy így magunk is sokat tehetünk az enyhüléséért, de akár a megelőzésért is. Ám a mozgással csak óvatosan!
Testi-lelki harmónia és immunrendszer
A mozgásszegény életmód ugyanúgy derékfájáshoz, gerincproblémákhoz vezethet, mint a túl sok mozgás, ezért fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, és „gondozzuk” a gerincünket – magyarázza dr. Entz László. – A legfontosabb, hogy az ember törekedjen a testi-lelki egyensúlyra. Ha megfelelően táplálkozunk, mozgunk, eleget alszunk, harmóniában élünk önmagunkkal és a környezetünkkel, akkor az immunrendszerünk jobban működik. Ezt a holisztikus szemléletet követjük a terápiák során is. A probléma a derékban keletkezik, de mindig arra törekszünk, hogy az egész embert kezeljük.”
Jó esetben orvos és páciens magában a kezelésben is együttműködik: – Az itthon ismertebb, csoportos gyógytorna kevésbé hatékony, mint az egyénre szabott. Bárki megtanulhatja a mozdulatokat szakembertől, majd egyénileg otthon is végezheti a tornát – persze rendszeres konzultációkkal, frissítésekkel – mondja szakértőnk hozzátéve: – A mi izmaink ugyanúgy elernyednek, mint egy sportolónak, ha sokáig vagyunk inaktívak, ezért fontos a rendszeresség.
És bár sokan érthetően tartanak egy esetleges műtéttől, dr. Entz László mindenkit megnyugtat afelől, hogy igazán jó eredmények érhetők el. – Ha nem lennének komoly sikertörténeteink, nem csinálnánk – mosolyog. – Néha megmarad valamennyi fájdalom, de a porckorongsérv-műtéteknél kilencven százalék feletti a sikerráta. Szerencsére az általam operáltak legnagyobb része ma is jól van.
A cikk eredeti formájában a Szimpatika magazin 2024 / októberi számában jelent meg.