Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy krónikus gyomor-bélrendszeri rendellenesség, amely világszerte a felnőttek 11 százalékát érinti. A leggyakoribb tünetei közé tartozik a hasfájás, a fokozott gázképződés, a haspuffadás, a sürgető székelési inger, valamint a székelési szokások megváltoztatása is.
Bár egy viszonylag gyakori problémáról van szó, az IBS-sel kapcsolatban a mai napig számtalan tévhit kavarog az emberek fejében. A MedicalNewsToday cikkének szerzője a mítoszok eloszlatása érdekében két gasztroenterológussal, dr. Ashkan Farhadival és dr. Mollie J. Jacksonnal beszélgetett. Nézzük, mit mondtak a szakértők.
Tévhit: pontosan tudjuk, miért alakul ki az IBS
Bár a kutatások egyre többet tárnak fel az IBS-ről, még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mi váltja ki a szindrómát. Bizonyos élelmiszerek – például a tejtermékek vagy a fűszeres ételek – ugyan képesek kiprovokálni a tüneteket, magát a betegséget azonban nem ezek okozzák. A szakértők feltételezései szerint bélfertőzések, valamint pszichológiai, szociális és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak az IBS kialakulásában.
Tévhit: az IBS-ből idővel kigyógyulhatunk
Az IBS különböző módszerekkel kezelhető, de a leghatékonyabbnak a személyre szabott terápiát, azon belül is a vényköteles gyógyszerek és az életmódbeli változások együttesét tartják. „Az esetek túlnyomó többségében a kezelés nagyon olcsó és egyszerű: rostok, probiotikumok, nyugalom és testmozgás” – emelte ki dr. Farhadi.
„A káros bélbaktériumok elszaporodását gátló gyógyszerek jellemzően csak csak úgy működnek, mint a sebre rakott kötszer. Összességében tehát a tünetek enyhítésére sok lehetőségünk van, de végső soron az IBS-re nincs gyógymód” – jegyezte meg a szakértő.
Tévhit: az IBS nem befolyásolja az életminőséget
Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy egy kis hasfájás nem befolyásolja számottevően az érintettek mindennapjait – csakhogy a krónikusan fennálló és a legváratlanabb időpontokban fellángoló bélirritáció jóval több ennél. Észak-Amerikában a lakosság 10-15 százaléka küzd IBS-sel, ami jelenős egészségügyi költségekkel jár, és igencsak rontja a betegek életminőségét. „Jól bizonyítja a negatív hatások mértékét, hogy egy kutatás IBS-es résztvevői úgy nyilatkoztak, az azonnali gyógyulásáért cserébe akár 10-15 évről is lemondanának a várható élettartamukból” – mutatott rá dr. Jackson.
Tévhit: a laktóz kiiktatása a javulás kulcsa
Egy kutatás megállapította, hogy bár sok IBS-ben szenvedő beteg számol be tejérzékenységről, nincs egyértelműen bizonyítható kapcsolat az IBS és a laktózintolerancia között. Azonban sok IBS-es tüneteit felerősítik bizonyos ételek, így azok elkerülésével próbálják enyhíteni a panaszokat az érintettek. A betegek számára leggyakrabban ajánlott étrend az alacsony FODMAP-diéta, amelynek lényege, hogy minimalizálni kell azon élelmiszerek fogyasztását, amelyek fokozott gázképződést és puffadást, valamint egyéb emésztőrendszeri tüneteket válthatnak ki.
Mivel a tejtermékek is magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek, ezért azok elhagyása egyeseknél hozzájárulhat a gyomor-bélrendszeri tünetek enyhítéséhez, de ez nem általánosan igaz. A triggerelő élelmiszerek ugyanis egyénileg eltérnek, mint ahogy az is, hogy ki hányféle ételre reagál érzékenyebben.
Féligazság: a testmozgás jót tesz
Dr. Farhadi egyetért azzal, hogy bizonyos mozgásformák segítenek enyhíteni az IBS tüneteit, azt viszont fontosnak tartja kiemelni, hogy nem minden gyakorlat hat egyformán a betegekre. „A versenysport például nem enyhíti, hanem fokozza a stresszt. A súlyemelésnél pedig nagyon oda kell figyelni, hogy mekkora súlyt emelünk, és hogyan terheljük, nyomjuk a hasi izmokat” – magyarázta. Hozzátette továbbá, hogy a hosszú futás heves hasmenést válthat ki az IBS-es betegeknél, így ez sem a legjobb mozgásforma az érintetteknek.
Féligazság: a stressz okozza az IBS-t
Egyes kutatások azt sugallják, hogy a tartós stressz befolyásolja a bélbaktériumok összetételét, és kulcsszerepet játszik az IBS-tünetek kialakulásában. Dr. Farhadi azonban azt mondja, hogy az IBS-ben szenvedő személyek általában hasonló mértékű stresszel szembesülnek, mint egészséges társaik. Így talán közelebb áll a valósághoz az az állítás, miszerint nem a stressz, sokkal inkább a stresszkezelés módja (vagy hiánya) befolyásolja a tünetek megjelenését.
„Ha sokat stresszelünk, a bélrendszerünkben megnő a hízósejtek száma. Tehát a stressz nemcsak a hormonok felszabadulását serkenti a bélben, hanem konkrétan anatómiailag is megváltoztatja a beleket oly módon, hogy azok érzékenyebbé válnak a stresszre” – magyarázta a szakértő. Ha tehát még át is vészeljük a stresszes időszakot, a beleink már nem lesznek ugyanolyanok, mint korábban. A stressz által kiváltott IBS-tünetek így még akkor is hosszan fennállhatnak, ha a stressz már régen elmúlt.
Féligazság: a megnövelt rostbevitel enyhítheti az IBS-es tüneteket
Ha a betegnek krónikus székrekedése van, akkor dr. Farhadi szerint segíthetnek a rostok. Ha azonban az érintett túlzásba viszi a rostbevitelt, az fokozódó puffadáshoz, hasmenéshez, vagy még komolyabb székrekedéshez is vezethet, összességében tehát fennállhat a tünetek súlyosbodásának veszélye. A problémák elkerülése érdekében a szakember azt ajánlja, hogy a rostpótlásról görög joghurtba kevert útifűmaghéj fogyasztásával gondoskodjunk.
Tény: természetes gyógymódok is elérhetőek
A természetes gyógymódok – például a borsmentaolaj és a kardamom – ígéretesnek bizonyultak az IBS és a gyomorfekély tüneteinek enyhítésében. A természetes gyógymódokkal kapcsolatos kutatások azonban korlátozottak, ezért előfordulhat, hogy ezek a módszerek nem mindenkinek használnak. „A kardamom és a menta izomlazító hatással bír, így a bél ellazításával képesek lehetnek a panaszok mérséklésére. Érdemes lehet kipróbálni ezeket, mielőtt nagyon erős gyógyszereket kezdenénk szedni” – tanácsolta a szakember. Hozzátette, sok gyógynövényes kezelést már évezredek óta használnak, mindazonáltal minden új kezelés megkezdése előtt konzultáljunk kezelőorvosunkkal.
