A társadalmi távolságtartás önmagában nem elég a koronavírus -járvány megfékezéséhez, az arcmaszkok használata és a megfelelő szellőztetés is elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a megfertőződést - nyilatkozták a Cambridge-i Egyetem és a londoni Imperial College kutatói, akik nemrégiben egy matematikai modell segítségével vizsgálták a COVID-19 beltéri terjedését a tér nagyságától, a benne tartózkodók számától, a szellőztetések gyakoriságától, valamint a maszkviseléstől függően. Az eredményekről a livescience.com oldal számolt be. Mint írják, a Proceedings of the Royal Society című folyóiratban is megjelent tanulmány megállapította, hogy ha két ember egy rosszul szellőző helyiségben tartózkodik és egyikük sem visel maszkot, akkor a hosszas beszélgetés során nagyobb valószínűséggel adják át egymásnak a vírust, mint ha nem beszélgetnek, csak röviden köhögnek egymás jelenlétében. Ennek oka, hogy beszéd közben apró nyálcseppek jutnak a levegőbe, melyek könnyen szétterjednek a zárt térben, míg köhögéskor jellemzően nagyobb nyálcseppek hagyják el a szánkat, amelyek súlyukból adódóan hamarabb a padlóra hullanak, még mielőtt elérnék a velünk egy légtérben tartózkodókat.
Már egy félperces beszélgetés is fertőzhet
Az egyik modellezett forgatókönyv alapján a kutatók azt találták, hogy egy rövid köhögés után 1-7 perc elteltével a levegőben jelenlévő fertőző részecskék száma gyorsan lecsökkent, ezzel szemben 30 másodpercnyi beszéd után csak 30 perc elteltével ért el hasonló szintet a fertőző részecskék száma a levegőben, és még egy óra után is jelentős számú részecske keringett a zárt térben. Ez alapján elmondható, hogy egy adag fertőzőképes vírusrészecske sokkal hosszabb ideig tartózkodik a levegőben beszéd után, mint egy köhögést követően. (A vizsgálat során ugyanannyi cseppet engedtek be a szobába egy 0,5 másodperces köhögés során, mint egy 30 másodperces beszédnél.)
Sokat számít a szellőzés
A tanulmány szerzői kiemelték, hogy bármilyen maszk viselése jelentősen csökkentette a megfertőződés esélyét, hiszen kiszűrték a levegőben lévő cseppek egy részét, valamint lassították a kilélegzett részecskék lendületét is. A másik faktor, ami a fertőzés szempontjából nagy jelentőséggel bír, a zárt helyiség szellőzése. Az egyik modellezett helyzetben, amikor egy fertőzött személy egy órán át beszélt egy szobában, a körülötte tartózkodók 20 százalékos eséllyel kapták el a vírust - ám a megfertőződés kockázata a harmadára csökkent akkor, amikor a szoba levegőjét óránként tízszer teljesen kicserélték. (A jól szellőző helyiségekben óránként általában 10-20 légcsere történik.) "A SARS-CoV-2 vírus levegőben való terjedésével kapcsolatos ismereteink hihetetlen ütemben fejlődnek, ha figyelembe vesszük, hogy csak egy év telt el a vírus azonosítása óta" - mondta el Pedro de Oliveira, a cambridge-i Műszaki Tanszékének vezetője, a tanulmány egyik szerzője. "A modellek segítségével képesek vagyunk bemutatni, hogy ezek az apró cseppecskék hosszú távon hogyan tudnak felhalmozódni a beltéri helyiségekben, és miként lehet ezt megfelelő szellőzéssel enyhíteni."
A kutatók az eredmények alapján létrehoztak egy ingyenes weboldalt annak bemutatására, hogy a szellőztetés és egyéb tényezők hogyan befolyásolják a beltéri megfertőződés kockázatát. Ez elsősorban a munkahelyeket és tantermeket üzemeltető személyeknek lesz hasznos, mert a segítségével ellenőrizhetik, hogy egy helyiségben megfelelő-e a szellőztetés.
Sokan máris arról álmodoznak, hogy a védőoltás beadatása után el lehet dobni a maszkot és mehetünk világot látni, társasági életet élni. A világ vezető epidemiológusai és virológusai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy csak szakaszosan, lépésről-lépésre térhetünk vissza "régi" életünkhöz. A témáról bővebben ide kattintva olvashat korábban megjelent cikkünkben.
