Koronavírus: miért lehet veszélyes az optimizmus?

Olykor a töretlen optimizmus és a vakság között csak igen keskeny a mezsgye. A koronavírus-járvány idején az ésszerű viselkedés, ha úgy teszünk, mintha a következő pillanatban elkaphatnánk a fertőzést. Akik túlzott optimizmusukban nem védekeznek a potenciális fertőzés és mások megfertőzése ellen, bizonyosan átestek ezen a határvonalon.

Az optimizmus definíciója szerint "az a meggyőződés, hogy a dolgok jól fognak alakulni akkor is, ha nincs elegendő bizonyíték e nézet alátámasztására". Ha például valaki novemberben szabadtéri programot, mondjuk grillezést tervez, mert arra számít, hogy sütni fog a nap, az (erősen) optimista. Hogy általában optimisták vagyunk-e vagy pesszimisták, az jelentős hatással lehet jólétünkre.

optimista
Az optimista akkor is hiszi, hogy a dolgok jól alakulnak, ha erre nincs különösebb oka. Fotó: Getty Images

Logikusnak tűnik, hogy a működő dolgokra való összpontosítás több pozitív érzelemhez és fokozottabb elégedettséghez vezethet, és ezt kutatások is alátámasztják - írja Christian van Nieuwerburgh, a University of East London pszichológia professzora a The Conversation magazinban megjelent cikkében.

Az optimizmus sötét oldala

Pandémia idején azonban az optimizmusnak van sötét oldala is. A veszély fennállása esetén a túlzott optimizmusnak (amit néha irracionális vagy irreális optimizmusnak neveznek) súlyos negatív következményei lehetnek. Ami általában az optimisták erőssége (a kockázatvállalás), veszélyes gyengeséggé válik. Mivel hiszik, hogy a dolgok akkor is jól működnek, ha kevés bizonyíték támasztja alá ezt a nézetet, hajlamosak minimalizálni a kockázatokat, alábecsülni a fizetséget és figyelmen kívül hagyni a figyelmeztető jelzéseket. Lehet, hogy tévesen értékelik a COVID-19 iránti sebezhetőségünket, és - bár ezt semmi sem igazolja - úgy gondolják, kevésbé valószínű, hogy elkapják - jellemzi a professzor az optimisták viselkedését.

Magát is közéjük sorolja, ezért pontosan tudja, az optimistákkal előfordulhat, hogy kevésbé óvatosak, amikor zsúfolt térben tartózkodnak, és kevésbé motiváltak, amikor a korlátozások betartásáról van szó. Még akkor is, ha elkapják a vírust, nagyobb valószínűséggel hiszik, hogy ez "csak nátha", és nagyobb valószínűséggel folytatják napi rutinjukat, amivel veszélyeztetik magukat és másokat. A következmények pedig halálosak lehetnek.

Mit tehetünk az optimizmus mérsékléséért?

Az optimisták jó, ha egy kicsit visszavesznek a válság idején. Ennek érdekben önellenőrzésekre van szükség. Jó módszer, ha megkérdezik maguktól: milyen bizonyítékok támasztják alá az előrejelzésüket? Ha nincs semmilyen alapja annak a feltételezésnek, hogy például nem kapják el a koronavírus fertőzést, amikor hosszú ideig egy zárt, zsúfolt térben tartózkodnak, akkor el kell gondolkodniuk a viselkedésük megváltoztatásán.

Egy másik stratégia az, hogy összehasonlítják előrejelzéseiket azzal, amit szakértők, specialisták mondanak. Az "optimista magyarázó stílus" elmélete szerint optimista válasz akkor keletkezik, amikor az ember úgy gondolja, hogy a negatív esemény külső ok (valaki vagy valami hatására) következik be, instabil (valószínűleg nem fog fennmaradni az idő múlásával), és lokális (csak egy adott helyzetre vonatkozik). Ezért hasznos lehet, ha átgondoljuk a helyzetünket. Például mennyire vonatkoznak és hatnak rájuk a járvány miatti korlátozások más emberekkel szemben? Meddig várható, hogy a járvány fennmarad a közelükben? Mennyire helyi kérdés a COVID-19? Aki optimista, természetes hajlamánál fogva nem szeret túl sokat foglalkozni az ilyen kérdésekkel. De ha mérsékelni akarja optimizmusát, mégis időt kell szánnia ezekre a gondolatokra, és elképzeléseit meg kell vitatnia másokkal.

A jó kormányzás az optimisták szerint

Kétértelmű helyzetekben az optimisták hajlamosak a szabályok legpozitívabb értelmezése felé mozdulni. Amikor a folyamatosan változó szabályozások miatt zűrzavar uralkodik, saját következtetéseikre jutnak. Amikor a szabályok kivételekkel érkeznek, akkor feltételezik, hogy ezek a kivételek rájuk vonatkoznak. A közösségi távolságtartásról szóló irányelvek például azt mondják, hogy két méterre kell maradnunk egymástól, kivéve, ha maszkot viselünk vagy más óvintézkedések védenek bennünket (például plexifal egy bolt pénztáránál). Az optimisták számára ez azt jelenti, hogy egy méter távolság is megfelel. Ahhoz, hogy az üzenet az optimisták számára is kezelhető legyen, világosnak és egyértelműnek kell lennie. A "két méterre kell maradni" jobb az optimisták számára, mint a tól-ig érték megadása.

Egy nemrég megjelent, meglehetősen átfogó tanulmány szerzői 75 ezer embert vontak be kutatásukba. A generációs határok igen tágak voltak, hiszen 16 és 101 év közé esett a Németországból, Hollandiából, illetve az Egyesült Államokból származó résztvevők életkora. A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogyan változik az emberek optimizmusa az idő múlásával, illetve, hogy ezt befolyásolják-e az életükben megtapasztalt kihívások, történések. A kutatási eredmények szerint a legtöbb embernél a derűlátás a fiatal felnőttkor során egyre nő, majd fokozatosan beáll egy egyenletes szintre, és csak időskorban kezd el csökkenni. Részletek!

Ha enyhítik a szigorú korlátozásokat (ahogy például a nyár folyamán történt), az optimisták azt hiszik, hogy a kockázat alábbhagyott, és a válság hamarosan elmúlik. De, mint utólag láttuk, ez a kezdeti optimizmus egy második hullámhoz vezetett. Emiatt pedig világszerte, olykor országosan, olykor regionálisan vagy lokálisan ismét előkerültek a lezárások különböző formái. Ahelyett, hogy folyamatosan változtatnák az irányelveket, vegyes üzeneteket küldenének a kockázat mértékéről és különböző szabályokat vezetnének be a különböző régiókban, a kormányoknak egyértelmű és következetesen alkalmazott szabályokat kell bevezetniük, ha befolyásolni akarják az optimisták viselkedését.

Akik nem tartoznak az optimista táborba, és azt látják, hogy valaki az orra alá tolja a maszkot például egy zsúfolt üzletben, nem kell azonnal arra gondolni, hogy "ez itt egy covidióta", hanem azt is feltételezheti, hogy egy optimistával áll szemben. Bár mostanában, a járvány második hullámának közepén, lehet hogy ez is már túlzott optimizmusnak számítana.

)
mRNS vakcinák (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció