Nemrég a Wisconsini Egyetem kutatói megállapították, hogy milyen az ideális környezet a koronavírus átadásához. Eszerint az olyan közösségi terekben maximális a kockázat, ahol nem megfelelő a szellőzés, a kétméteres távolságot nem lehet megtartani, miközben hangos beszélgetés folyik, továbbá senki sem visel maszkot - számolt be a Healthline magazin.
Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC is arra figyelmeztetett, hogy zárt térben tíz vagy több ember részvételével tartott összejövetel határozottan megnöveli a COVID-19-fertőzés esélyét. Ezért azokon a helyeken - bárokban, koncerteken, istentiszteleteken, színházakban, uszodákban vagy strandokon, nagy kültéri összejöveteleken, tömegközlekedési eszközökön és sok munkahelyen - ahol összeszorulnak az emberek, könnyebben összeszedhetjük a vírust, ami a háztartásunkba bekerülve fokozott eséllyel okoz bajt. E megállapítások helytállóságát tökéletesen illusztrálta a napokban történt soproni eset , amikor egyetlen házibuli után több tucat ember kapta el a koronavírust, sőt, 127-en hatósági házi karanténba kerültek a kontaktkutatás után.
Egy szobányi légtér
A koronavírus terjedésének megértését célzó korábbi vizsgálatok elsősorban arra keresték a választ, hogy a kórokozó hogyan juthat át egyik emberről a másikra. Csak nemrégiben jelentek meg azok az információk, amelyek a helyszínekre is több figyelmet fordítottak. Egyetlen tüsszentés becslések szerint körülbelül 30 ezer cseppet szabadít fel, amelyek másodpercenként akár 90 méteres sebességgel is haladhatnak, és ez azt jelenti, hogy könnyen átrepülnek egy szobányi teret. A köhögésből 3 ezer csepp szabadul fel, amelyek másodpercenként több mint 20 métert is megtehetnek - mondta Erin Bromage, a Massachusettsi Egyetem professzora az ABC News-nak . A részecskék a helyiség különféle felületeire hullhatnak, vagy rövid ideig a levegőben maradhatnak, azaz egy szobányi légtérben mindenki fertőzési távolságban van.
Dél-koreai epidemiológusok arra a váratlan következtetésre jutottak egy nemrégiben közölt kutatási beszámoló szerint, hogy az emberek nagyobb eséllyel kaphatják el a betegséget a háztartásuk tagjaitól, mint a külső kapcsolataiktól. A tanulmány 5 706 "indexpácienst" vizsgált részletesen, azaz olyan embereket, akiknek pozitív volt a koronavírus-tesztjük, és több mint 59 ezer olyan embert is ellenőriztek, akik kapcsolatba kerültek velük. A megállapítások azt mutatták, hogy a betegek háztartáson kívüli kapcsolatának kevesebb mint 2 százaléka fertőződött meg a vírussal, míg a háztartáson belüli kapcsolatok csaknem 12 százaléka kapta el a betegséget. Azaz hatszor nagyobb veszélyben vagyunk otthon, ha fertőzött van a körünkben.
Veszélyes közelség a családban
Korcsoportok szerint a háztartáson belüli fertőzés aránya magasabb volt, amikor az első megerősített eset tizenévesek vagy 60-70-es évesek köréből került ki. "Ez feltételezhetően azért van, mert ezek a korcsoportok nagyobb valószínűséggel vannak szoros kapcsolatban a családtagokkal, mivel nagyobb védelmet vagy támogatást igényelnek" - mondta Jeong Eun-kyeong , a Koreai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (KCDC) igazgatója, a tanulmány egyik szerzője. A kutatási munkát irányító Choe Young-june, a Hallymi Orvostudományi Egyetem orvosszakértője szerint a kilencévesnél fiatalabb gyermekek viszont kisebb valószínűséggel váltak indexált beteggé. Illetve a COVID-19-es gyermekek nagyobb eséllyel tünetmentesek, mint a felnőttek, ami megnehezítette az indexálandó esetek azonosítását az adott csoporton belül. "A korcsoportok közötti különbségnek azonban nincs szignifikáns jelentősége a COVID-19 átadásakor. A gyermekek valószínűleg ritkábban terjesztik a vírust, de az adatok nem elégségesek ennek a hipotézisnek a megerősítéséhez" - jelentette ki Choe.
Dél-Koreában a koronavírus elleni védekezésnek azt a formáját választották kezdettől fogva, hogy rengeteget teszteltek, és a kiszűrt betegeket izolálták, a kapcsolataikat pedig felderítették, hogy a közöttük lévő fertőzöttek ne terjeszthessék tovább a betegséget. A vizsgálat adatait január 20-a és március 27-e között gyűjtötték, amikor a SARS-CoV-2 fertőzés exponenciálisan terjedt, és a napi fertőzések száma elérte a csúcspontját.
Ezekből az adatokból a minden bizonnyal bekövetkező második hullám idejére hasznos következtetéseket vonhatunk le. Magyarországon jelenleg enyhe a járványhelyzet, kicsi rá az esély, hogy megfertőződjünk, de a vírus ettől még jelen van közöttünk. A szakértők szerint akár hússzor annyi fertőzött is lehet, mint ahány esetet sikerül detektálni. Arra is figyelmeztetnek, hogy amíg nincs hatásos vakcina a kezünkben a SARS-CoV-2 fenyegetését egy percre sem lehet félvállról venni, és fenn kell tartani a megelőző magatartást , amivel jobb eséllyel kerülhetjük el, illetve tarthatjuk házon kívül a kórokozót.
