Ki ne várná a jó idő beköszöntét? Azt, hogy a napsütéses órák számának gyarapodásával többet lehessünk a szabadban, és arcunkat végre alaposan átmelegíthesse a nap? Noha a kora tavaszi UV-sugárzás Magyarországon jellemzően nem annyira erős, hogy tartósan károsítsa bőrünket, a fényvédelemre azért már most érdemes odafigyelni. Nem mindegy azonban, hogy milyen típusú termékeket használunk e célra. A legfontosabb szempont, hogy kizárólag olyan fényvédőt válasszunk, amely a bőrtípusunknak leginkább megfelel. Ahhoz viszont, hogy ezt megtaláljuk, nem árt, ha tisztában vagyunk a termékek címkéjén feltüntetett alapvető fogalmakkal.
Gyakori kérdés: mit jelent a fizikai és a kémiai szűrő?
A fényvédők használata nem csak azért fontos, hogy megóvjuk bőrünket a kellemetlen napégéstől. A napfény - ezzel együtt az UV-sugárzás - káros hatásai a korai bőröregedéstől kezdve a napallergián át egészen a bőrrákig terjednek. Fényvédőt tartalmazó készítményeket szerencsére már számos helyen beszerezhetünk: patikában, drogériában, de akár kis élelmiszerüzletekben is. Ezen termékek palettája meglehetősen széles: az arc- és szemránckrémek, az ajakbalzsamok, a napégés elleni krémek vagy olajok, esetleg permetek, habok, de még az önbarnító spray-k és a napozás utáni testápolók is tartalmazhatnak fényvédőt. Sok ember viszont már ott elveszti a fonalat, amikor a címkét tanulmányozva meglátja, hogy egy adott készítmény fizikai és/vagy kémiai szűrős-e.
Fontos tudni, hogy a fizikai és a kémiai szűrők egyaránt arra szolgálnak, hogy megvédjék a bőrt a káros UV-sugárzástól. Viszont más-más módon teszik ezt. A fizikai szűrős fényvédők nem szívódnak be maradéktalanul, hanem egy vékony védőréteget képezve "rászáradnak" a bőrre, visszaverve a káros UV-sugarakat. Emellett aktiválják a bőr természetes védekezőképességét is. E tulajdonságaik révén különösen hatékonyan óvják az érzékeny bőrt: nem véletlen, hogy kisgyermekek és illatanyagokra allergiás emberek számára leginkább az ilyen típusú fényvédők ajánlottak. A leggyakoribb fizikai szűrők közé tartozik két ásványi anyag, a titán-dioxid és a cink-oxid. A kémiai szűrők abban különböznek a fizikaiaktól, hogy alaposan beszívódnak a bőrbe, és nem visszaverik, hanem egyszerűen "elnyelik" a káros UV-sugarakat, mégpedig úgy, hogy azokat leégést nem okozó hővé és rádiófrekvenciává alakítják. Utóbbiak felkenés után nem hatnak azonnal, jellemzően 20-30 percnek el kell telnie ahhoz, hogy a bőrbe beszívódva kifejthessék hatásukat.
Mi a különbség az UVA- és az UVB-sugárzás között?
Az ultraibolya (UV) sugárzás veszélyes. Nem mindegy azonban a sugárzásnak való kitettség időtartama és mértéke - ez évszaktól, földrajzi helytől, szélességi foktól és napszaktól is függ -, ahogy az sem, hogy UVA-, UVB-, esetleg UVC-sugárzás ér bennünket. Ugyanis mindegyik a bőr más-más rétegében okozhat kárt. Az ultraibolya sugárzás szabad szemmel nem látható, 400-780 nanométer hullámhosszúságú. Az UVA- a nagy (400-315), az UVB- a közepes (315-280), az UVC-sugarak pedig a kis hullámhosszú (280-180) tartományba esnek. Utóbbiak elvileg nem érik el a földfelszínt, ezért bőrünket sem károsítják. A gyakorlatban viszont ez nem így van: ott, ahol az ózonréteg elvékonyodott vagy sérült, az UVC-sugárzás is áthatol.
Míg az UVA-sugarak körülbelül fele bőrünk mélyebb rétegébe, az irhába is képes lejutni, addig az UVB-sugarak körülbelül 85 százalékát a felhám teljesen elnyeli. Ennek hatására indul meg a pigmentképződés, vagyis a leégés és a barnulás. Emellett az UVB-sugárzás nagymértékben felelős a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért, ugyanis hosszú távon karcinogén hatása van. Az UVA-sugarak azzal, hogy mélyen a bőrbe jutnak, oxidatív stresszt váltanak ki: hozzájárulnak a szabadgyök-képződéshez, elősegítve a sejtek idő előtti öregedését. Az UVA-sugárzás hatására szintén jelentkezhet bőrpír, ez azonban nem tartós - vagyis nem jár tartós barnulással -, jellemzően pár óra alatt elmúlik. Hosszú távon az UVA-sugárzás is káros, mert rákkeltő hatású.
Mit jelez az SPF?
Az SPF-fel (Sun Protection Factor) a fényvédő faktorszámát jelzik a gyártók. Vagyis azt, hogy mekkora az adott termék UVB-szűrőképessége: hányszorosára növeli a bőr természetes védekezőképességét. Az alacsony faktorszámú (például az SPF 6-os) készítmények alacsonyabb védelmet nyújtanak, míg a közepes faktorszámúak (SPF 15) közepes, a magasak (SPF 30 vagy SPF 40) pedig erős védelemmel ruházzák fel a bőrt. Extra erős szűrőképességűek az SPF 50-es fényvédő készítmények , amelyekkel már biztosíthatjuk bőrünk számára az UVB-sugárzás elleni hosszú távú és hatékony védelmet.
Nem árt azonban tisztában lenni azzal is, hogy a faktorszám önmagában még nem jelent garanciát például arra, hogy nem fogunk leégni. Bőrünk fototípusától függően (bőrérzékenység szerint az emberek hat fototípusba sorolhatók) kell kiválasztanunk a legmegfelelőbb faktorszámú fényvédőt, de úgy, hogy számos más tényezőt is figyelembe veszünk. Például azt, hogy melyik évszakban járunk, mennyi időt töltünk a napon, melyik napszakban és földrajzilag pontosan hol - tengerparton vagy a hegyekben, az Egyenlítő mellett, vagy a saját kertünkben, szórt fényben. Az UV-sugárzás mértékét ugyanis ezek a tényezők is befolyásolják. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fényvédőket bizonyos időközönként - különösen, ha közben vízben tartózkodunk - érdemes újrakenni a maximális védelem eléréséért.
Blue light protection: középpontban a kék fény elleni védelem
A kék fény retinakárosító hatásáról viszonylag kevés szó esik, pedig évszaktól függetlenül gyakorlatilag mindig és mindenhol jelen van. A napfény is tartalmaz kék fényt, ahogy az okostelefonok és a laptopok kijelzője, valamint a LED-lámpák fénye is sugározza. A Blue light protection megjelöléssel ellátott fényvédő termékek pontosan a kék fény bőrre gyakorolt káros hatásait hivatottak megelőzni.
