A has környékén felszaporodó zsírpárnák veszélyt jelenthetnek az egészségünkre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a hasi elhízás mérésének és az állapot visszafordításának lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Néhány évtizeddel ezelőtt a testtömeg-index, vagyis a BMI számított a leghitelesebb mérőszámnak, ha arra voltunk kíváncsiak, hol helyezkedik el valaki az alultápláltság – elhízás skálán, ma már azonban a szakemberek úgy tartják, ennél pontosabban kell meghatározni a túlsúly mértékét és lokalizációját. Erre léteznek professzionális és drága eszközök (ide tartozik az MRI és a CT is), de könnyen hozzáférhető módszerek is segíthetnek a tájékozódásban.
Az egyik ilyen a derék körfogat meghatározás, amelyhez a csípőlapát felett kell lemérni a körfogatot, kilégzéskor. Nemenként különböznek a határtértékek, de férfiaknál 102 centi felett már nagy kockázattal kell számolni szív-érrendszeri betegségek és cukorbetegség szempontjából, nőknél ez az érték 88 centiméter.
Az, ahogyan a has mérete aránylik a csípő kerületéhez egyfajta rizikó-jelző lehet szívbetegségek szempontjából. A derék kerületét a legkeskenyebb pontján kell mérni, általában a köldök felett kb. 2-2,5 cm-rel, míg a csípő kerületét a fenék legszélesebb pontján kell meghatározni, majd a derék kerületét el kell osztani a csípő kerületével. A nőknél 0,85, férfiaknál 0,9 derék-csípő arány szoros összefüggésben áll az általános egészséggel és a nemzőképességgel, az ennél nagyobb értékek kockázatot jeleznek.
Miért nem mindegy, hol összpontosul a zsír a testben? Amerikai felmérések szerint az elmúlt évtizedek rohamos növekedése után néhány éve stagnálni látszik az elhízás aránya a felnőttek közt, de az érintettek közül egyre többek élnek hasi elhízással. Ez pedig bizonyos szempontból a legveszélyesebbnek számító zsírfelesleg, ugyanis egy szint után körbeveszi a hasi szerveket (ezt hívják viszceláris zsírnak) és jelentősen növeli számos betegség kockázatát, beleértve a szív-érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a máj működési problémákat (amelyek a zsírmáj talaján alakulnak ki) és bizonyos daganatos betegségeket. (Ez nem jelenti azt, hogy a csípő dominanciájú, körte típusú elhízás egészséges lenne, hiszen növeli például a mozgásszervi- és visszérbetegségek rizikóját, de az előzőek szempontjából kevésbé nagy kockázat.) "Vagyis nagyon leegyszerűsítve, két azonos súlyú, elhízott ember közül sokkal nagyobb lesz a kardiológiai betegségek és a diabétesz kockázata annál, akinél a zsír elsősorban a has körül rakódott le" – foglalja össze Mutnéfalvy doktor.
Lefaragható-e a hasi zsírfelesleg?
"A rossz hír az, hogy nem létezik olyan módszer, ami kizárólag a has körül lerakódott zsírmennyiségtől szabadít meg, kivéve talán a célzott plasztikai sebészeti eljárásokat" – ismerteti dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista. A jó hír viszont, hogy egészséges életmóddal jelentősen javítható a testtömeg-összetétel, a zsír mennyisége pedig csökkenthető. Sőt, az új kutatások szerint a rendszeres mozgás nagyobb arányban csökkenti a hasi zsír mennyiségét, mint a testen általában. Vagyis nem kell mást tenni, mint bevezetni a mozgást és a megfelelő táplálkozást az életmódba. Ez természetesen nem olyan könnyű, mint ahogyan hangzik, de általánosságban elmondható, hogy a telített zsírsavak és a cukor kerülése, valamint az ismert mediterrán étrend éppolyan hasznos támpont lehet, mint a mozgás. A tapasztalatok szerint a kardiotréning gyorsabban megszabadít a hasi zsírtól, mint az izomerő fejlesztés, de hosszú távon mindkettőnek nagy szerepe van. Még ha nem is történik testtömeg-vesztés, vagyis a BMI nem változik, de a zsír helyett az izom épül fel, az mindenképpen nagyon jót tesz az egészségnek. A leghatékonyabb életmód programok kidolgozásában pedig érdemes dietetikus és mozgásterapeuta iránymutatására támaszkodni.
De mi történik akkor, ha nem akar beindulni a fogyás, nem csökken a zsírtömeg? Mutnéfalvy doktor elmondása szerint, ha a komplex kivizsgálás során nem találnak szervi okot az elhízás mögött, és az ajánlott életmód sem hozza meg a kívánt eredményt, még mindig érdemes pszichés segítséget is kérni, sokaknál beválik a kognitív viselkedés terápia. Mindezek után pedig, 30-as BMI érték felett szóba jöhet a gyógyszeres kezelés is. Az elhízás kezelésére alkalmazott gyógyszerek fokozhatják a telítettségérzést, csökkenthetik a tápanyag-felszívódást, illetve felpörgethetik az anyagcserét. Az ilyen célú gyógyszerek más-más hatóanyagot tartalmazhatnak, vagyis más módon hat az orlisztát, a fentermin-topiramát, a naltrexon-bupropion, a liraglutid és a mostanában felkapott szemaglutid. Érdemes tudni, hogy nem minden készítményt lehet hosszabb távon alkalmazni, ráadásul mellékhatásokkal is járhatnak, így mindenképp szigorúan követni kell az orvos utasításait a használatukat illetően. Az életmódváltás pedig a gyógyszerszedés mellett is erősen ajánlott!
