Az ambiciózus célkitűzés elérése érdekében, az európai országok szakterületeinek közös erőfeszítéseire lesz szükség. Az elemzések szerint, ha minden így marad a régiben, akkor 2030-ig, 400 ezerre csökkenhet a betegek száma, a méhnyakrák miatti halálozás pedig a 300 ezerről, akár 400 ezerre is emelkedhet. A méhnyakrákos megbetegedések 95 százalékát a HPV okozza.
A WHO víziója egyre elérhetőbb közelségbe kerül
„Két lány apjaként ez a fejlődés mélyen fontos számomra, tudva, hogy a nők jövő generációi jobban védettek lesznek ettől a megelőzhető betegségtől. De gyorsabban kell haladnunk. Több serdülő beoltásával és több nő szűrésével sok életet menthetünk meg az elkövetkező években" – magyarázza Dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója, a WHO sajtóközleményében.
Az Egészségügyi Világszervezet víziója egy olyan európai régiót képzel el, ahol a méhnyakrák, mint népegészségügyi probléma megszűnik, mert a HPV elleni védőoltáshoz való általános és egyenlő hozzáférés, a megfelelő méhnyakrákszűrés, és az időben történő diagnosztizálás, valamint minőségi kezelés és palliatív ellátás minden nő számára elérhetővé válik.
A WHO globális eliminációs stratégiája három kulcsfontosságú pillérre épül:
- A lányok legalább 90%-a 15 éves koráig kapja meg a HPV elleni védőoltás teljes sorozatát.
- A nők legalább 70%-ának legyen biztosított a rendszeres szűrésen való részvétele, mely 35 és 45 éves kor között legalább 2 alkalommal jó minőségű HPV-teszttel történjen.
- A méhnyakrákban szenvedők legalább 90%-a kapjon időben megfelelő ellátást.
A magyar intézkedések is összhangban vannak a WHO terveivel
Hazánkban az NNGYK, ez év elején megalapította a magyarországi Méhnyakrák Eliminációs Bizottságot, amelynek célja, hogy a méhnyakrák legyen az első rákos megbetegedés, amelyet a modern orvostudomány és a megelőző intézkedések révén teljesen eltüntetnek.
A megbetegedés ugyanis a hatékony védőoltás, szűrés és a kezelés együttes alkalmazásával megelőzhető és időben felismerve gyógyítható.
A bizottság további célja, hogy hazánk elérje az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) által meghatározott méhnyakrák eliminációs stratégia célkitűzéseit. A bizottság tagjai között megtalálhatók hazánk orvosegyetemeinek szakemberei, civil szervezetek képviselői, valamint szülészek, nőgyógyászok és onkológiai szakemberek is. – írja honlapján az NNGYK.
Mérföldkövek és lendület
- Európában minden évben egyre több ország veszi fel a HPV-oltást rutin immunizációs programjába. Kazahsztán 2024-es hozzáadásával az 53 országból 47 kínál HPV-oltást serdülő lányoknak. Koszovó is 2024-ben bevezette a vakcinát.
- A fiúk HPV-oltási programokba való bevonása növeli a hatást mind a nők méhnyakrákjára - a nyájimmunitásnak köszönhetően - mind a rák más típusaira és a nemi szemölcsökre mind a férfiak, mind a nők körében. Jelenleg a régió 39 országa kínál HPV-oltást fiúknak és lányoknak.
- Egyes területeken kivételesen magas az átoltottság, köztük Portugáliában, ahol 2008-ban vezették be az oltást, és a lányok körében legalább egy adaggal való lefedettség folyamatosan 90% felett maradt.
- A magas kockázatú HPV-típusokkal (16 és 18) való fertőzések akár 90%-os csökkenése várható, a nemzeti immunizációs programok által megcélzott korcsoportokban;
- A fiatal nők rák előtti kockázatának akár 70%-os csökkenése az oltás előtti korszakhoz képest;
Drámai és előremutató csökkenés tapasztalható viszont az invazív méhnyakrák előfordulásában fiatal nőknél az oltás előtti időszakhoz képest – például a Finnországban és az Egyesült Királyságban (Skócia) végzett vizsgálatok, egyáltalán nem találtak méhnyakrákos esetet olyan fiatal nők körében, akiket 12–13 éves korukban HPV ellen oltottak be.
A jövőben joggal bízhatunk abban, hogy a méhnyakrák csak az orvosi tankönyvekben és nem az európai kórházakban lesz megtalálható.
