Világszerte egyre több országból jelentenek kullancscsípés okozta húsallergiát. A közelmúltban például Szerbiában azonosítottak egy esetet, és mint arra Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont kullancskutatója a Qubitnek nyilatkozva korábban rámutatott, akár Magyarországon is előfordulhat a betegség. De mi is pontosan az az alfa-gal szindróma, hogyan alakul ki és milyen tünetek hívhatják fel rá a figyelmet? Lee Rafuse Haines, az amerikai Notre Dame Egyetem molekuláris parazitológus és egészségügyi entomológus kutatója a The Conversation oldalán foglalta össze a leglényegesebb tudnivalókat.
Így okoz vöröshús-allergiát a kullancscsípés
Az alfa-gal szindróma más allergiákhoz hasonlóan az immunrendszer tévedésén alapul. Szervezetünk védelmi rendszere ilyen esetekben egy olyan vegyületet azonosít veszélyes behatolóként, majd indít támadást ellene, amely valójában teljesen ártalmatlan az emberre nézve. Csakhogy az allergiás reakció számos panaszt előidézhet, lényegében abszolút szükségtelenül. Vöröshús-allergia esetén az allergén egy cukormolekula, a galaktóz-alfa-1,3-galaktóz: röviden alfa-gal. Ez a cukor számos emlős szöveteiben természetes módon megtalálható, beleértve például a szarvasmarhát, sertést, őzet és nyulat – az emberi szervezetből viszont hiányzik.
Az alfa-gal számos kullancsfaj nyálában is előfordul, és ha nagy mennyiségben jut a véráramba csípés során, az immunrendszer antitesteket kezdhet termelni ellene. Voltaképpen ilyenkor alakul ki az allergia. Később aztán, ha a szervezet ismét találkozik a cukorral, például úgy, hogy alfa-gal-tartalmú húst fogyaszt a beteg, rögtön beindul az allergiás reakció. Érdemes megemlíteni, hogy az allergént nem csupán a vörös húsok tartalmazzák. A többi között tejtermékekben, zselatint tartalmazó élelmiszerekben, de még akár gyógyszerekben és higiéniai termékekben is jelen lehet. Márpedig a kezelés alapja a megelőzés, azaz az allergén teljes kerülése, beleértve az érintett élelmiszereket és a további kullancscsípéseket egyaránt.
Az alfa-gal szindróma jellemzően a kullancscsípést követően 1-3 hónapon belül alakul ki, tehát nem azonnal. Ez az úgynevezett szenzibilizálódás időszaka. A későbbiekben viszont az allergénnel való érintkezés rendkívül kellemetlen, sőt, akár életveszélyes következményekkel járhat. A Mayo Klinika összefoglalója szerint a gyakori tünetek közé tartozik:
- a csalánkiütés és bőrviszketés,
- az ajkak, az arc, a torok és a szemhéjak duzzanata,
- a zihálás és légszomj,
- továbbá olyan emésztőrendszeri panaszok, mint a görcsös hasi fájdalom, hasmenés, hányinger és hányás.
A tünetek általában néhány órával az adott élelmiszer elfogyasztása után jelentkeznek. Súlyos esetben anafilaxiás sokk is kialakulhat.
Hogyan lehet megelőzni az alfa-gal szindrómát?
Mindenekelőtt érdemes hangsúlyozni, hogy a vöröshús-allergia az európai kontinensen ritkának számít. Sokkal jelentősebb problémát jelent kullancscsípés esetén a Lyme-kór és a vírusos agyvelőgyulladás kockázata. Mindezen veszélyek együttes megelőzésében a csípések kivédése jelenti a leghatékonyabb eszközt. Kullancsokkal elsősorban bokros, sűrű aljnövényzetű területeken, például erdőkben és parkokban találkozhatunk. A szabadban mindenképpen javasolt kullancsriasztót fújni a bőrünkre, illetve világos színű ruházatot viselni, amelyen könnyebb észrevenni a ránk kapaszkodott vérszívókat. Kirándulások alkalmával pedig érdemes hosszú ujjú felsőt és hosszú nadrágot választani, utóbbi alját a zokniba, cipőbe betűrve. Hazaérve aztán feltétlenül ellenőrizzük, nem fúrta-e be mégis magát kullancs a bőrünkbe, és ha felfedezünk egyet is, távolítsuk el mihamarabb.
