Mintegy kéttucat kullancsfaj honos Magyarországon, ezek közül az emberre a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) jelenti a legnagyobb veszélyt. Az apró élősködők a tavaszi, kora nyári időszakban, illetve ősz elején a legaktívabbak. Gazdag aljnövényzetű erdőkben, illetve egyéb dús növényzetű területeken lehet velük főként találkozni a természetben. Ezzel együtt városi környezetben is előfordulnak parkokban, családi házak kertjeiben, magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztató anyagában.
Betegségek, amelyeket a kullancsok terjesztenek
A kullancsok itthon is többféle kórokozó vektorai, magyarán csípésük különböző fertőzéseket okozhat mind az embernél, mind a házikedvenceknél. Humán szempontból a két legfontosabb ilyen betegség a vírusos agyvelőgyulladás, avagy a kullancsenkefalitisz és a Lyme-kór. Lássuk, milyen tünetek esetén merülhet fel ezek gyanúja.
Vírusos agyvelőgyulladás
A két betegség közül ez a ritkább, de egyben ez a veszélyesebb. Átlagosan a megbetegedések 2 százalékában halálozás, 10 százalékában maradandó bénulás és 50 százalékában enyhébb szellemi vagy fizikai leépülés követi. Egész Európában évente mintegy 3 ezer, itthon néhány tucat esetet regisztrálnak. A fertőzés nem ritkán tünetmentesen zajlik le, olykor azonban a kullancscsípést követően egy-két héttel enyhe tünetek jelentkezhetnek, így:
- láz,
- fejfájás,
- izomfájdalom,
- rossz közérzet,
- étvágytalanság,
- émelygés,
- hányinger,
- hányás.
A panaszok néhány napon belül többnyire maguktól rendeződnek. A betegek egy kisebb részénél ugyanakkor a kezdeti betegség után, a csípést követő 3-4. hét tájékán egy második szakasz kezdődik, amely már a központi idegrendszer gyulladásával jár, illetve kórházi kezelést igényel. Erre rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, nyakmerevség, hányás, tudatzavar és izombénulás hívhatja fel a figyelmet. A kullancsenkefalitiszt vírusfertőzés okozza, amely ellen védőoltás is elérhető.
Lyme-kór
A Borrelia burgdorferi baktérium okozta betegség Magyarországon is gyakori. Az NNGYK adatai szerint csak 2024-ben több mint kétezer megbetegedésre derült fény. A kórokozó a kifejlett közönséges kullancsok közel felében megtalálható, fertőzést azonban csak mintegy ötvenedik vált ki. A Lyme-kór legjellemzőbb tünete az úgynevezett Lyme-folt, orvosi nevén erythema migrans. Ez egy, a kullancscsípés helyén keletkező, fokozatosan növekvő átmérőjű bőrelváltozás. A bőrpír hetekig, hónapokig megmaradhat, és bár ezt követően magától eltűnhet, ez nem jelenti azt, hogy a fertőzés is megszűnne. Éppen ezért feltétlenül javasolt orvoshoz fordulni, ha:
- ismert kullancscsípés helyén legalább 24 óra lappangási időt követően 5 centiméternél nagyobb átmérőjű bőrpír keletkezik, amely legalább 3 napig fennáll, illetve fokozatosan növekszik;
- felismert csípés hiányában vagy attól távol keletkezik legalább 8 centiméter átmérőjű bőrpír, amely legalább 5 napig fennáll, illetve fokozatosan növekszik.
A Lyme-kór antibiotikumokkal kezelhető. Kezeletlenül a fertőzés az idegrendszert, az ízületeket, a bőrt és a szívet is megtámadhatja, akár súlyos szövődményeket okozva. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, valamint a betegség lezajlását követően sem alakul ki tartós védettség a szervezetben.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: