„Sokkal többféle allergiát okozó élelmiszer van, mint ahogy eddig hittük” – adta hírül egyik Facebook-posztjában az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer. Mint írták, a jelenlegi uniós szabályozás szerint a címkéken csak 14 allergén élelmiszer jelölése kötelező, miközben egyéb összetevők is kiválthatnak allergiás, akár anafilaxiás reakciót több-kevesebb fogyasztónál.
Jelenleg ezeket az allergéneket kötelező jelölni:
- glutént tartalmazó gabonafélék (pl. búza, rozs, árpa, zab),
- halak,
- rákfélék (pl. rák, garnéla, homár),
- puhatestűek (pl. kagyló, osztriga, csiga), a tojás,
- földimogyoró,
- szójabab,
- tej,
- diófélék (pl. mandula, mogyoró, dió, pisztácia),
- zeller,
- szezámmag,
- mustár,
- lupin (csillagfürt vagy farkasbab néven is ismert),
- kén-dioxid,
- szulfát.
A fenti listát a kiváltott allergiás reakciók gyakorisága alapján állították össze, amely azt jelenti, hogy egy-egy allergén a jelentett esetek legalább 1 százalékáért felelős. A baj csak az, hogy utoljára 2011-ben frissítették ezt a listát.
8 további allergén is gyakran okoz anafilaxiát
Nemrégiben francia szakértők elemezték a 2002 és 2023 közötti, élelmiszer által okozott anafilaxiás eseteket. Kifejezetten olyan allergéneket kerestek, amelyek a jelentett megbetegedések legalább 1 százalékát okozták, ám jelenleg mégsem kötelező jelölni a jelenlétüket a termékcímkéket. A kutatók 8 ilyen allergént is azonosítottak, ráadásul ezek a vizsgált időszakban gyakrabban váltottak ki allergiás reakciókat, mint a listán már szereplő egyes összetevők – írta meg a Food Safety Magazine.
A kutatók szerint a 8 azonosított összetevő közül legalább négyet mielőbb fel kellene venni a címkéken kötelezően feltüntetendő allergének listájára:
- a kecske- és juhtejet,
- a hajdinát,
- a borsó- és lencseféléket,
- valamint a fenyőmagot.
A másik négy újonnan beazonosított allergén – a húsban lévő alfa-gal, a kivi, a méz és az alma – esetében viszont nem annyira fontos a jelöléskötelesség bevezetése. Ezek az élelmiszerek ugyanis a szakértők szerint – egy-két kivételtől eltekintve – jól ismertek és könnyen beazonosíthatók a fogyasztók részéről. Ezek rejtett jelenlététől tehát kevésbé kell tartani.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: