Amilyen kicsik, legalább akkora bajt tudnak okozni a kullancsok. Ezek az élősködők ugyanis számtalan olyan kórokozót hordozhatnak – és csípésük révén terjeszthetnek –, amelyek az emberekre is komoly veszélyt jelenthetnek . Ilyen például a Lyme-kór, a humán babéziózis, a krími-kongói vérzéses láz, valamint az agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsenkefalitisz) is.
A fentiek miatt tehát érdemes minden tőlünk telhetőt megtenni annak érdekében, hogy megelőzzük a kullancscsípést. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) éppen ehhez ad tanácsokat egyik videójában . Az alábbiakban a leghasznosabb tippeket ismertetjük.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Az élősködők jellemzően a bokros, sűrű aljnövényzetű területeken, illetve az erdőkben és a parkokban várják prédáikat. A kullancscsípés megakadályozásának egyik legjobb módja tehát értelemszerűen az lenne, ha ezeket a helyeket messziről elkerülnénk azokban a hónapokban, amikor különösen aktívak a kis vérszívók. Ám mivel a legtöbben tavasz és ősz között járnak kirándulni, más megelőző praktikákra is szükségünk van – főleg nyáron, amikor a meleg miatt jellemzően rövid, lenge ruhákban járunk.
Az NNK azt tanácsolja, hogy ha a szabadban tartózkodunk, mindenképpen használjunk kullancsriasztó szert, és lehetőleg világos színű ruházatot viseljünk, amelyen könnyebb észrevenni a hívatlan vendégeket. Amennyiben erdei sétát tervezünk, érdemes hosszú ujjú felsőt és hosszú nadrágot viselni, valamint magas szárú zoknit húzni.
Legyünk résen hazaérkezés után is
Ha a csípést nem is tudjuk garantáltan elkerülni, a súlyos megbetegedés megakadályozásáért is sokat tehetünk. Mégpedig azzal, hogy minél előbb eltávolítjuk a bőrünkből a kullancsot. Ehhez azonban az kell, hogy időben észre is vegyük, hogy megtámadott minket a kis vérszívó. Kirándulás és túrázás után éppen ezért nagyon fontos, hogy alaposan átvizsgáljuk a teljes testünket, fokozott figyelmet szentelve az alábbi területekre:
- haj,
- fülek,
- hónalj,
- köldök,
- deréktáj,
- lábak,
- térdhajlat.
Ruházatunkat és felszerelésünket – például a táskánkat – is rendszeresen ellenőrizzük, hogy megbizonyosodjunk: nincs rákapaszkodva élősködő. Ugyanilyen lényeges az is, hogy a háziállatainkat is rendszeresen és alaposan átvizsgáljuk, főleg a nagyobb séták, illetve a magas fűben történt szaladgálás, hempergés után.
Hogyan távolítsuk el a kullancsot?
Amennyiben kullancsot fedezünk fel a testünkön – vagy szeretteink, háziállataink bőrében –, mielőbb el kell távolítani az ízeltlábú betolakodót. Az élősködőt a bőrhöz közel, az úgynevezett szájszervénél kell megfogni egy steril csipesszel. Ezt követően lassan, óvatosan kezdjük el húzni a vérszívót, amíg magától el nem engedi a bőrünket. Csavargatni nem szükséges, bármivel bekenni vagy összenyomni pedig egyenesen tilos! A procedúrát az érintett terület fertőtlenítésével zárjuk.
Ezzel azonban még nem lélegezhetünk fel teljesen. A kullancs eltávolítása ugyanis még nem jelent garanciát arra, hogy megúsztuk a veszélyes fertőzéseket, ezért fokozottan figyelnünk kell a gyanús jelekre. Az NNK tájékoztatója szerint mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha a csípést követő egy hónapon belül
- láz,
- fejfájás,
- kiütés,
- vagy a csípés helye körül egy növekvő piros folt jelentkezik.
