A testzsír számos módon kapcsolható az egészségkárosodáshoz, kezdve a szívbetegségek fokozott kockázatától a 2-es típusú diabéteszen át a légzési problémákig. Egy friss tanulmány a szaporodó testzsír és az agy romló állapota között talált összefüggést - írja a Time magazin .
A Neurology folyóiratban közzétett beszámolóban a kutatók az Egyesült Királyság Biobank tanulmányának keretében begyűjtött agyi felvételeket elemezték, amelyek közel 10 ezer embertől származtak. A mostani kutatás során a tudósok összehasonlították a testtömeg-index (BMI), valamint a 2006 és 2010 között készített derék-csípő arány adatokat.
A kövérek agya leépül?
Megállapították , hogy azoknál az embereknél, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) magas volt (amelynek határértékét 30 pontban állapították meg), illetve magasabb derék-csípő-arányt mértek, az agy szürkeállományának térfogata alacsonyabb volt, mint az egészségeseké. Ez a hatás még akkor is erős maradt, ha a kutatók más, az agy térfogatát befolyásoló tényezőket is figyelembe vettek, beleértve az életkort, a dohányzást, az oktatást, a fizikai aktivitást és a mentális betegségek történetét.
"Az üzenet, amelyet meg kell értenünk, hogy a túlsúly és az elhízás sokféle hatással van az egészségre, ezért nem meglepő, hogy az elhízás is hatással lesz agyunk egészségére" - jelentette ki Mark Hamer, a Loughborough Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője. Szerinte mind a BMI, mind a derék-csípő arány arra mutat, hogy a különböző testzsírok eltérő módon hatnak az agyra. A BMI általában szól a testzsírról, de mivel a testmagassághoz viszonyítja a súlyt, a magasabb és a nagyobb izomtömegű emberek akkor is magasabb értékeket produkálnak, ha különben soványak. A test középső régiójában a bőr alatt felhalmozódó zsír, amit magas derék-csípő arány jellemez, inkább mutatja az egészségtelen hatást, mivel hajlamos körülvenni a hasi szerveket, például a májat, a gyomrot és a beleket. Ez kiválthatja a gyulladást, amely számos kór kiindulópontja lehet a szívbetegségtől az artritiszig . Hamer megállapításai megerősítették mindezt: a magas BMI-vel és alacsonyabb derék-csípő aránnyal leírható emberek hasonló szürkeállomány-volument mutatnak, mint akik nem híztak el. A magas BMI és a magas derék-csípő arány viszont a legalacsonyabb szürkeállomány-mennyiséget vetíti előre.
Ismét bebizonyosodott: a testmozgás a gyógyszer
Bár az eredmények arra utalnak, hogy az elhízás és az agy volumene között lehetséges az összefüggés, nem állapították meg, hogy a testzsír szükségszerűen változásokat okoz az agyban. Mivel a vizsgálat a résztvevők körében csak a testzsírt és az agyi képeket elemezte egyetlen időpontban, a hatás akár fordított is lehet, azaz az agyi változások lehetnek felelősek az étkezési szokások és a testzsírtömeg változásáért. Ez azt is jelenti, a tanulmány nem tudja megmagyarázni, hogy a hízás milyen hatással lehet a szürkeállomány változására. Míg a szürkeállomány részt vesz a jutalmazási agyi folyamatokban és a viselkedés ellenőrzésének bizonyos aspektusaiban, nem világos, hogy a testzsír a szürkeállomány változásainak hajtóereje-e, vagy azok eredménye.
Ennek megállapításához a kutatóknak időben követniük kell a most vizsgált embereket, és fel kell jegyezniük a testtömeg és az agyi térfogat változását. "Jó lenne látni, hogy a kísérletileg indukált fogyás ténylegesen hatással van-e az agy változására" - mondta Hamer. A követővizsgálatokat azonban nehéz kivitelezni, mert teljesen valószínűtlen, hogy emberek tízezrei rendszeresen (akár évtizedeken át) beszkenneltessék az agyukat.
Mindenesetre a kutatási eredmények megerősítik a soványság előnyeit: nemcsak a szívvel kapcsolatos problémák kockázatának csökkentésében, hanem az agy egészségének fenntartásában is. Hamer közölte, hogy a közelmúltban közzétette azokat az adatokat, amelyek azt mutatják, hogy a fizikai aktivitás hogyan növelheti a szürkeállományt. Tehát a testmozgás lehet az egyik megoldás arra, hogy ellensúlyozzuk az elhízás testünkre és agyunkra gyakorolt negatív hatását.
