Az olajpálma (Elaeis guineensis) vadon nő Nyugat-Afrikában, de termesztik a trópusokon másutt is, főleg Délkelet-Ázsiában. A gyümölcséből kivont olaját ételként és gyógyszerként egyaránt használták elődeink. A legkorábbi archeológiai bizonyíték is erre utal: egy ötezer éves egyiptomi sírban lévő cserépedényben találtak pálmaolaj maradékot.
A pálmaolaj szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú növényi eredetű zsiradék, emiatt pálmazsírnak is nevezik. A nyers pálmaolaj jelentős karotinoidtartalma révén vörös színű, a zsíron, zsírsavakon kívül karotinoid és az olaj E-vitamin-tartalmának egy része is elvész a termékből, számos egyéb hasznos tápanyaggal együtt.
A pálmaolaj hasznosítási területei
A pálmaolajnak két fő változata ismert: az alacsony olvadáspontú folyékony frakció (pálmaolein, 65-75 százalék), illetve a magas olvadáspontú szilárd frakció (pálmasztearin, 30-35 százalék). A különböző pálmaolaj-frakciókat az élelmiszeripar is eltérő módon hasznosítja. A pálmaolein olajat margarinokhoz és sütő-, főzőolajként használják. Alkalmas a bő zsiradékban történő sütésre, mivel füstpontja magas, 230 Celsius-fok. Duplán frakcionálva a majonézgyártásban is alkalmazzák. A pálmasztearin olaj sütőzsiradékként, hidrogénezett olajként vajhelyettesítőként gyakori.
Az egyes termékek transzzsírsav-tartalmának csökkentése érdekében a részlegesen hidrogénezett növényi olajok helyettesítésére nagyobb mennyiségben használnak pálmaolajat a gyártók.
Élelmiszereink közül a pálmaolaj általában az aprósüteményekben, péksüteményekben, cukorkákban, sajtutánzatokban, chipsekben, csokoládéban, kekszekben, sütőolajokban, krékerekben, fánkokban, mélyfagyasztott termékekben (pizza, pite, palacsinta, hasábburgonya), jégkrémekben, ipari sütőzsiradékokban, cukrászipari zsiradékokban, instant tésztákban és zabkásában, margarinokban, mikrohullámú sütőben készíthető pattogatott kukoricákban, nem tejalapú kávéízesítőkben, földimogyoróvajban, salátaöntetekben, rágcsálnivalókban, levesekben, étrend-kiegészítőkben (vitaminokban) található meg.
A pálmaolaj egészségügyi hatásai
Szív-ér rendszerre kifejtett hatás
Az 1980-as évek elején számos kampány látott napvilágot a telített zsírsav , s emellett nem elhanyagolható a többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége sem.
Két (kis létszámú) tanulmány igazolta, hogy a pálmaolajnak nagyobb a telített zsírsav/telítetlen zsírsav aránya (1,1:1) az olívaolajhoz (0,22:1) képest, és nem volt hatással az egészséges önkéntesek szérumlipid-szintjére.
Azok az állítások, amelyek szerint a nagy telített zsírsav-tartalmú trópusi olajok növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, nem támaszthatók alá egyértelmű tudományos bizonyítékokkal. Érdekes módon azokban az országokban, amelyekben jelentős mennyiségben fogyaszt a lakosság trópusi olajokat, a szívbetegségek előfordulása a legkisebbek közé tartozik világszerte.
További szigorúan ellenőrzött vizsgálatok szükségesek, amelyek egyértelműen meghatározzák a pálmaolaj fogyasztásának a szív-érrendszeri betegségekre vonatkozó előnyeit és hátrányait.
Daganatos betegségekre vonatkozó hatás
A pálmaolaj esetében az egymásnak ellentmondó kutatási eredmények fényében a daganatos betegségekkel kapcsolatban is hasonló a helyzet, mint a szív-érrendszeri betegségek vonatkozásában. Ennek a magyarázata a kutatási alanyok eltérő összetételében, a további kockázati tényezők figyelembevételének nehézségeiben, és egyéb, a zsíranyagcserét érintő kórélettani állapotokban rejlik.
Néhány tanulmány azt találta, hogy a csekély zsírtartalmú (low fat) étrend a daganat kialakulásában játszik védő szerepet, a már kialakult tumormasszára azonban nincs hatással. Ezen kívül az étrendben szereplő zsírsavak típusa (n-6 MUFA vs. n-3 PUFA) szintén befolyással bír a karcinogenezisre.
A pálmaolaj mérsékelt mennyiségben fogyasztva biztonságosnak tekinthető, habár a rendszeres fogyasztása esetén jelentős mértékben növeli a telített zsírsav-felvételt.
