Különösen akkor érdemes utánajárni, hogy esetleg nincs-e valamilyen betegségünk, ha még kilenc-tíz órányi alvás után is fáradtnak érezzük magunkat. Dr. Nerina Ramlakhan alvásszakértő szerint lehet az ok például valamilyen alvászavar is - ez például gyakoribb, mint gondolnánk. Egy kutatás rámutatott, hogy a britek közül minden harmadik embert érint valamilyen ilyen jellegű probléma. Alvászavarról egyébként akkor beszélünk, ha valakinek nehezére esik elaludni, illetve eleget aludni ahhoz, hogy másnap reggel kipihentnek érezze magát.
A szakember szerint mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak, és lehetőleg valamilyen gyógyszermentes megoldást találni. Dr. Ramlakhan úgy véli, első körben a következő öt dolgot érdemes betartani: reggelizzünk legkésőbb fél órával felkelés után, csökkentsük a koffeinbevitelünket, igyunk több vizet, próbáljunk meg heti három-négy alkalommal korábban lefeküdni, és az ágyba ne vigyük magunkkal a telefonunkat, tabletünket vagy laptopunkat.
A szorongás is okozhat alvásproblémákat
Ha valaki az átlagnál jóval többet alszik, annál mentális problémák, például depresszió is fennállhat. Ráadásul a dolog kutatások szerint fordított értelemben is igaz, azaz a krónikus alváshiány is kiválthat depressziót . A szorongás ugyancsak okozhat alvásproblémákat - a jó hír az, hogy ha a mentális problémákat sikerül orvosolni, azzal együtt általában az alvásgondok is elmúlnak. Fontos tisztában lenni azzal, hogy ilyesmivel mindig érdemes szakemberhez fordulni. Bár úgy tűnhet, hogy sokáig képesek vagyunk funkcionálni kevés, vagy éppen túl sok alvással, valójában hosszú távon az ilyesmi komoly egészségügyi problémákat idézhet elő.
Hormonális gondok a háttérben
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Bizonyos egészségügyi problémák is hathatnak arra, hogy mennyit alszunk, és nem is kell mindig feltétlenül valami nagy dologra gondolni. Ha például meghúzzuk a derekunkat, és a fájdalomra gyakran felébredünk, attól lehetünk szokatlanul fáradtak, és érezhetjük úgy, hogy a szokásosnál több időbe telik kipihenni magunkat. Az olyan betegségek, mint az arthritisz , a vérszegénység vagy a fibromyalgia szintén kimerültséggel járhatnak.
Állhatnak a háttérben még hormonális változások is. Nők esetében az ösztrogén és a progeszteron szintjének változásai megzavarhatják az alvási mintákat, akárcsak a terhesség vagy a menopauza. Vannak olyanok is, akiknél az extra alvásigény egyfajta tanult viselkedés, amelyet még gyermekkorukban sajátítottak el. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy néha egyszerűen csak arról van szó, hogy az életünk valamiért sokkal fárasztóbb, megterhelőbb, mint általában, amire a szervezetünk extra alvásigénnyel reagál.
Legjobban: