Nőgyógyászat

A nőgyógyászat feladata a női nemi szervek működészavarainak, betegségeinek megelőzése, felismerése, kezelése, illetve a szülészettel együtt a gyermekvállalás, családtervezés segítése, a terhesség és a szülés figyelemmel kísérése. A szakterülethez tartozik a változás kora körüli kritikus időszak, a klimaktérium ellenőrzése és szükség esetén kezelése is. A nőgyógyászati betegségeket általában vérzészavar, hüvelyi folyás, fájdalom, gyulladásos eredetű megbetegedések esetén láz, esetleg a szexuális élet zavarai jelezhetik.

Spontán vetélés tünetei és kezelése

Mi a spontán vetélés?

Vetélésnek nevezzük a terhesség 24. hete előtti megszakadását, ha a magzat, világra jövetelkor életműködéseket nem mutat, és súlya nem éri el a mintegy 600 grammot. A vetélést spontánnak nevezzük, ha észlelhető külső behatás nélkül következik be.

Tünetek

A terhes kérésére műtéti körülmények között, engedéllyel végzett terhesség-megszakítást művi terhesség-megszakításnak (legális abortusznak) nevezzük. A nem megfelelő körülmények között, engedély nélkül megindított vetélés az illegális vagy kriminális abortusz ("tiltott magzatelhajtás"). Továbbiakban a spontán vetélés részletezésével foglalkozunk.

A spontán vetélés okai

A spontán vetélés szó szerint véve nem "spontán", azaz ok nélküli. Kiváltó tényezőit hat csoportba szokás sorolni:
  1. Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest a ciklus során nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem tud felkészülni a megtermékenyített petesejt befogadására. A progeszteron a 6. hét végéig csak a petefészkekben, a 10. héttől túlnyomórészt a méhlepényben termelődik. A 6. és 10. hét között, sárgatest-elégtelenség esetén, jellemzően a 9. hét körül a petefészek már, a lepény még nem termel elég sárgatesthormont. Ezt nevezik az ún. lutoplacentáris shift időszakának. A következmény a magzat elhalása, a vetélés megkésése (missed abortion). Ebben az esetben a következő terhességet csak orvosi kezeléssel jól előkészített, szabályos ciklusok alatt szabad vállalni.
  2. Ivarcsatorna (hüvely-méh) fertőzés: Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét, ott gyulladást váltanak ki, melynek következtében a burok megreped, és a magzat kilökődik. Az ok a férj fertőzése is lehet, pl. idült prosztata-gyulladás formájában.
  3. Génhibák: A kromoszóma-rendellenességgel fejlődésnek indult magzatok többsége nem jön a világra. Ez alól a Down-szindrómások egyharmada és a Turner-szindrómások 2%-a jellemzően kivétel. A kromoszóma-hiba kialakulhat új mutációként vagy valamelyik szülő által hordozott, kiegyensúlyozott rendellenesség szerencsétlen következményeként. Ha az egyik szülő egyik kromoszómájának egy darabja letörik és átragad a másik kromoszómára (transzlokáció), az illető egészséges, mert sem génhiányban, sem génfeleslegben nem szenved. Véletlenszerűen előfordulhat, hogy a gyermek az említett kromoszómákból egy egészségeset és egy hiányosat vagy egy génfelesleggel rendelkezőt kap, így a transzlokáció kiegyensúlyozatlanná válik, és a többszörös, súlyos veleszületett rendellenesség világra jöttét csak a spontán vetélés akadályozhatja meg. Génhibára, illetve környezeti hatásra létrejövő rendellenességek esetén a spontán vetélés a rendellenesség súlyosságától függ. A hatujjú gyermek megszületésének nyilvánvalóan nincs akadálya, de más a helyzet például nyitott gerinc esetén.
  4. Nőgyógyászati rendellenességek: A méh fejlődési rendellenességei, a méhnyálkahártya pusztulása (pl. tbc miatt), a méhfalak összenövése (Asherman-szindróma), túlzottan nagy, sok vagy kedvezőtlen helyzetű myoma, stb., mind-mind spontán vetélés okozói lehetnek.
  5. Méhnyak-elégtelenség: A méhnyak-elégtelenség lehet elsődleges (a méh fejletlenségére vagy fejlődési rendellenességére visszavezethető), amikor a méhszáj tünetmentes megnyílása már az első terhesség során, jellemzően a 20. hét körül jelentkezik. Másodlagos a méhnyak-elégtelenség, ha a méhnyak záróizmainak sérülése egy korábbi szülés vagy nem szakszerűen végzett terhesség-megszakítása során elszenvedett méhnyak-sérülés következménye.
  6. Immunológiai összeférhetetlenség: Ha a férj és a feleség antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, a magzatot védő ellenanyagok termelése megkéshet, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (a "killer sejtek") áldozatává válhat.

A spontán vetélés kórlefolyása

A terhesség betöltött 16. hetében a vetélés egyetlen szakaszban következik be, vagyis a magzat és mellékrészei (burkok, lepény) együtt távoznak. A 17. héttől a vetélés - a szüléshez hasonlóan - kétszakaszos: Előbb a magzat távozik, majd a lepényi fázisban a lepény. Mindkét esetben a vetélést ún."fenyegető vetélés" (abortus imminens) jelzi előre, mely vérzéssel és alhasi fájdalommal jár, de a nyakcsatorna még zárt. Nyitott nyakcsatorna esetén, ha magzat és/vagy mellékrész még nem távozott, kezdődő vetélésről beszélünk (abortus incipiens).
Ha a magzat és/vagy mellékrészei már távoztak, de a méh nem ürült ki teljesen, a vetélés tökéletlen (abortus incompletus). Teljes vagy komplett a vetélés, ha a méh teljesen kiürült. Missed abortion-ról (megkésett vetélésről) akkor beszélünk, ha a magzat elhal, de kilökődése spontán nem indul meg. A terhesség 6. hete előtt zajló vetélések egy szakaszban általában komplett módon zajlanak le.
Vetélésnek nevezzük a terhesség 24. hete előtti megszakadását.
Vetélésnek nevezzük a terhesség 24. hete előtti megszakadását.

A spontán vetélés kezelése

Aktívan a fenyegető vetélés gyógyítható. Szigorú ágynyugalom, enyhe nyugtatók, méhellazítók és kizárólagosan természetes progeszteron készítmények adásával (kapszula és hüvelytabletta formájában) a folyamat sok esetben visszafordítható. A már megindult vetélés esetén a folyamat spontán lezajlásáról gondoskodnak, steril körülmények között. Gyulladásos eredet gyanúja esetén antibiotikumot is alkalmaznak. A nyakcsatorna teljes kitágulását követően az elhalt magzatot vákuum-aspirátorral szívják ki a méhűrből, kis éles curette-kanállal ún. méhűri revíziót végeznek, hogy semmilyen magzati vagy magzati mellékrész, vérömleny ne maradhasson a méhben.
Specifikus kezelések során a vetélésre hajlamosító alapbetegséget gyógyítják a következő terhesség vállalása előtt. Így például meggyógyítják az asszony fertőzését, szükség esetén a férjét is.
Méhnyak-elégtelenség esetén méhszájzáró műtétet végeznek, ami után szigorú ágynyugalom és méhellazító gyógyszeres kezelés következik.
Ismétlődő vetélések esetén megvizsgálják mind a férj, mind a feleség kromoszómáit.
Az egyre koraibb ismétlődő vetélések esetén ellenanyag-vizsgálatot végeznek az Országos Hematológiai Intézetben. Pozitív esetben a férjtől vett fehérvérsejtek (limfociták) a feleségnek adott transzfúziójával lehet csökkenteni az antitest-termelést. Erre alkalmas lehet még a terhes anya vérének "átmosása" (plazmaferezis"), mellyel csökkenthetik a magzat elleni ellenanyagok szintjét.

A spontán vetélés megelőzése, diagnózisa

Hatékony megelőzésre akkor lehet esélyünk, ha az "Okok" fejezetben taglalt állapotokat már a fogamzás előtt felismerjük, és célzottan kezeljük.
A sárgatest-elégtelenség kimutatható az ébredési hőmérséklet mérésével és gondos elemzésével. A görbe kiértékelése szakorvosi feladat! A sárgatest-elégtelenség lehet rövid, ha 11 nap vagy annál rövidebb ideig tart, vagy elégtelen sárgatest-fázisnak nevezzük, ha a progeszteron elégtelen mennyiségben termelődik. A fogamzás előtt felismert sárgatest-elégtelenség jól gyógyítható.
Fertőzés gyanúja esetén mind az asszonyt, mind a férj ondóját mikrobiológiai vizsgálatoknak kell alávetni az esetleges fertőzések hatékony kimutatása végett.
A kromoszóma-hibák vizsgálatára általában akkor kerül sor, ha a családban már fordult elő fejlődési rendellenesség vagy az asszony - 35 feletti- életkora indokolja a vizsgálatot, ugyanis a kromoszómahibák kockázata is magasabb. Míg 30 év alatt a Down-szindróma születéskori gyakorisága 1/1000 összes születés, 40 éves korban már 2%, és ez az érték évente egy százalékkal növekszik. Paradox módon a fejlett országokban a Down-szindrómás gyermekek többségét ma már fiatal asszonyok szülik, mert őket nem szűrik rutinszerűen. Ismételt vetélés esetén azonban már az asszony és a férj kromoszóma-vizsgálatára is szükség lehet a kiegyensúlyozott kromoszómahibák kizárására.
A nőgyógyászati betegségek közül a súlyosabbakat egyszerű rutinvizsgálattal ki lehet szűrni. Fejlődési rendellenességek feltárására a méh és petevezetékek kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát (hiszteroszalpingográfia) lehet elvégezni, de lehetőség van a méhüreg és a kismedencei szervek optikai eszközzel történő megtekintésére (hiszteroszkópiára, illetve laparoszkópiára) is.
A méhnyak-elégtelenség terhesség előtti kimutatására és gyógyítására kifejlesztett módszerek csődöt mondtak. A méhszáj-elégtelenség felismerése nőgyógyászati vizsgálattal lehetséges a középidőben, amikor a záróműtét még elvégezhető.
Az immunológiai vizsgálatot ismételt vetélés esetén végzik, ha az immunológiai összeférhetetlenség gyanúja fennáll. Alapos a gyanú, ha az újabb terhességet egyre korábban bekövetkező vetélések előzték meg.
A vetélés stádiumának diagnosztizálása nőgyógyászati vizsgálattal lehetséges. A vetélés stádiumát elárulja az alhasi fájdalom, a vérzés, a nyakcsatorna megtapintása.
Az ultrahang-vizsgálat a módszere: A megkésett vetélés (missed abortion), ultrahanggal lehet vizsgálni, ezáltal látható lesz az amorf magzat, kimutathatók a hiányzó életjelenségek, pl. szívműködés.
Hasi tükrözésre - laparoszkópiára - méhen kívüli terhesség gyanúja esetén lehet szükség.

A spontán vetélés gyógyulási esélyei

Az ismétlődés az alapbetegség függvénye. Legjobban gondozható és gyógyítható a sárgatest-elégtelenség és az ivarcsatorna gyulladások, továbbá a nyakcsatorna elégtelenség.
Nagyobb és/vagy kedvezőtlen elhelyezkedésű és/vagy többszörös daganatok, súlyosabb méhfejlődési rendellenességek esetén műtéttel kivételes esetben lehet eredményt elérni, azaz a vetélés ismétlődését megakadályozni. Asherman-szindróma vagy súlyos nem nemi szervi fejlődési rendellenesség esetén az orvostudomány ma még nem tud segíteni.

A spontán vetélés nem egyetlen betegség, hanem számos betegség, állapot hasonló megnyilvánulása ("manifesztációja"). Minden esetben törekedni kell az alapbetegség kimutatására. Különösen a missed abortion formájában jelentkező sárgatest-elégtelenség esetén, mely a spontán abortusz összes esetének legalább kétharmadát teszi ki, érhető el nagy valószínűséggel gyógyulás. Ha magzatát elveszítette, ne nyugodjon bele. Keresse fel azt az intézetet, ahol érdemi választ tudnak adni a problémájára, és ne elégedjék meg a curettage-t végző orvos kézlegyintésével, hogy "majd a legközelebbi sikerül".
A spontán vetéléseknek és veleszületett rendellenességeknek már hazánkban is kialakult az intézményi rendszere, melyet fogamzás körüli (perikoncepcionális) gondozóknak nevezünk. Sajnálatos módon, a terhességeknek csak néhány százaléka tervezett és e pároknak is csak csekély hányada vette igénybe a "családtervezési" gondozók segítségét.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +24 °C
Minimum: +11 °C

A nap nagy részében közepesen vagy erősen felhős idő várható, az északkeleti országrészben ugyanakkor naposabb lesz az idő. Hazánk délnyugati felén késő délutánig csak kevés helyen fordulhat elő kisebb eső, zápor. Késő délutántól délnyugat felől viszont kiterjedt csapadékzóna érkezik. A délkeleti, keleti szél többfelé megerősödik, amit néhol viharos lökések is kísérhetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 20 és 26 fok között várható. Késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő. A pénteken érkező ciklon előtt melegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe, ami miatt napközben melegfront érezteti hatását.