Nőgyógyászat : Korai méhnyakrák
A nőgyógyászat feladata a női nemi szervek működészavarainak, betegségeinek megelőzése, felismerése, kezelése, illetve a szülészettel együtt a gyermekvállalás, családtervezés segítése, a terhesség és a szülés figyelemmel kísérése. A szakterülethez tartozik a változás kora körüli kritikus időszak, a klimaktérium ellenőrzése és szükség esetén kezelése is. A nőgyógyászati betegségeket általában vérzészavar, hüvelyi folyás, fájdalom, gyulladásos eredetű megbetegedések esetén láz, esetleg a szexuális élet zavarai jelezhetik.
Korai méhnyakrák tünetei és kezelése
Mi a korai méhnyakrák?
A cervikális intraepiteliális neoplázia egy vírus, a humán papillómavírus által okozott kóros sejtek halmaza a méhnyakban, mely kezeletlen esetben rákot eredményezhet. Három stádiuma létezik:
Tünetek
- a CIN I, enyhe diszplázia (rendellenes szövetképződést jelent), mely spontán gyógyulásra is hajlamos,
- a CIN II, középsúlyos diszplázia, ahol a sejtek fele még egészséges, és a
- CIN III más néven súlyos diszplázia, ahol az érintett szövetrész összes sejtje beteg, de a környező szövetekbe behatoló, ún. invazív rák még nem alakult ki. A betegség nevében a "korai" jelző azt jelenti, hogy a fiatal nők betegsége.
A korai méhnyakrák előfordulása
Szexuálisan aktív nőknél fordul elő. Valódi gyakoriságát nehéz felbecsülni, mert kizárólag rákszűrő vizsgálat során fedezhető fel, amin a nőknek csak kisebb hányada vesz részt rendszeresen. 25-35 éves kor között éri el a gyakorisági maximumot, amikor az összes sejttani (citológia) vizsgálat kevesebb mint 5%-a utalhat cervikális diszpláziára.
A korai méhnyakrák okai
Ma már egyértelmű, hogy az esetek többsége humán papillómavírus fertőzésre vezethető vissza, így nem túlzás a szexuálisan átvihető betegségek közé sorolni. Egyéb kockázati tényezők: genitális herpesz, kondilóma, idült gyulladás, bármilyen szexuálisan terjedő betegség, gyakori partnerváltás, korai (16 éves kor előtti) terhesség.
A korai méhnyakrák tünetei
A CIN-nek nincsenek jellemző tünetei.
Az esetek jelentős részében méhszájseb szövettani vizsgálatával állapítható meg. A méhszájon található vörös foltot (eritroplákia) nevezzük méhszájsebnek, melyet három kategóriába szoktunk sorolni.
1. Normális leletek nem igényelnek kezelést.
Ezek közé tartozik a cervikalizáció (a nyakcsatorna piros mirigyhámja rákúszik a méhszáj sápadt felületére), az átmeneti hám (ekkor a cervikalizáció foltokban ép laphám szigetek között jelentkezik) és a gyógyult cervikalizáció.
2. Az abnormális leletek utalhatnak rákra.
A CIN-re, azaz korai rákra utaló leletek a következők:
- A méhszáj felületének mozaikszerű elváltozása (mozaikosság)
- Apró pontszerű bevérzések ("Grund")
- Fokozott elszarusodás (leukoplakia, fehérfolt)
- Rendellenes érrajzolat
- Felszín-egyenetlenség
- Apró fekély (valódi erózió, erosio vera)
b. Invazív rákra utaló leletek:
- Karfiolszerű növedék
- Kifekélyesedés
- Kifekélyesedett növedék
3. Egyéb (nem daganatos) betegségre utaló leletek:
- Endometriózis
- Gyulladás
- Sérülés
- Idegen test
- Kondilóma
- Egyéb kóros eltérések
A korai méhnyakrák diagnózisa
- A CIN felismerése kolposzkópiával (hosszú fókusztávolságú 25-50-szeres nagyítású, állványos mikroszkóp) lehetséges, melynek során a fenti elváltozásokat azonosítják be.
- A CIN sejttani (citológia) vizsgálattal pontosabban mutatható ki. Ennek során kenetet vesznek a méhszájról, melyet citológus vizsgál meg mikroszkóppal. Az eredmény lehet P1, P2 - ezek 98%-os biztonsággal kizárják a kezdődő rosszindulatú folyamatot. A P3 jelentése: kóros folyamat zajlik a méhszájon, mely lehet gyulladás és diszplázia is. P4 és P5 már kialakult méhnyakrákos daganatra utal.
- A CIN megfelelő diagnózisa szövettani vizsgálattal állítható fel. A szövetminta kivétele történhet kolposzkóppal végzett, célzott biopszia vagy a méhszáj kúp ("konus") alakú kimetszése (konizáció) segítségével. Ez utóbbi lehetőséget ad a folyamat kiterjedésének pontos vizsgálatára is.
A korai méhnyakrák kezelése
P3 citológiai lelet esetén először antibiotikus vagy antiszeptikus hüvelykezelést végeznek és a citológiát megismételik. Ha a megismételt citológiai vizsgálat P1 vagy P2-es eredményű, akkor a rendszeres rákszűrésen kívül további teendő nincs. Amennyiben a citológiai lelet nem változik, legtöbbször konizációt végeznek. Ez alkalmas a kóros hám végleges eltávolítására és a kivett, kúp alakú szövet részletes szövettani vizsgálatára is. Ennek során a citológus nyilatkozik arról is, hogy a kóros szövet eltávolítása az ép szövetben történt-e, vagyis teljes egészében sikerült-e eltávolítani a kóros szövetet. Ha igen, és a nő még szülni szeretne, szoros citológiai ellenőrzés mellett ez megengedhető. Ha nem, és a méh megtartása fontos, a konizációt kiterjesztve meg lehet ismételni, mivel az a cél, hogy az érintett szövetet ezúttal teljes egészében eltávolítsák. Amennyiben az asszony családtervezési vállalásainak már eleget tett, célszerű a méhet eltávolítani a petefészkek meghagyása mellett. Azok hormonális aktivitására ugyanis még sokáig szükség lehet, és a CIN nem áttétképző kórforma. A valódi méhnyakrák is csak az esetek kevesebb mint 1%-ában ad áttétet a petefészkekbe.
A méh eltávolítása javasolható akkor is, ha a konizációt követő citológiai nyomon követés során a kóros lelet ismét megjelenik. A CIN ugyanis egyszerre több gócból is kiindulhat és/vagy a folyamat kiújulása feltételezhető.
A korai méhnyakrák gyógyulási esélyei
A cervikális diszplázia, amennyiben a hám szöveti határait, a szövet alaphártyáját nem törte át, 100%-ban gyógyítható. A kezelés elmulasztása esetén az esetek 30-50%-a valódi méhnyakrákká fajul.
A korai méhnyakrák megelőzése
Rendszeres rákszűrő vizsgálat segítségével már a rákot megelőző állapot is tetten érhető. A vizsgálat szükséges gyakoriságáról megoszlanak a vélemények. Véleményünk szerint a rákszűrő vizsgálat évenként indokolt. Ennél gyakrabban csak akkor, ha ezt valamilyen előzmény (pl. konizáció) indokolttá teszi. A monogám párkapcsolat megvédi a nőt a papillóma vírussal való fertőződéstől. Ugyancsak ezért fontos az óvszerrel történő védekezés.
Cervikalizáció esetén, pl. a nyakcsatorna piros hengerhámja kiterjeszti a határait, és rákúszik a külső méhszájra. A méhnyakrák mindig a mirigyhám-laphám határáról indul ki. Cervikalizáció esetén a kritikus zóna jól látható. A cervikalizáció felesleges kezelése, égetése, ecsetelése, fagyasztása segítségével sajnos azt érik el, hogy a kritikus zóna felkúszik a nyakcsatornába, ezáltal romlik a citológiai és kolposzkópos szűrővizsgálat hatékonysága. Ennek ellenére - sajnálatos módon - sok nőgyógyász betegségként kezeli a normális leleteket is.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+24 °C
Minimum:
+11 °C
A nap nagy részében közepesen vagy erősen felhős idő várható, az északkeleti országrészben ugyanakkor naposabb lesz az idő. Hazánk délnyugati felén késő délutánig csak kevés helyen fordulhat elő kisebb eső, zápor. Késő délutántól délnyugat felől viszont kiterjedt csapadékzóna érkezik. A délkeleti, keleti szél többfelé megerősödik, amit néhol viharos lökések is kísérhetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 20 és 26 fok között várható. Késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő. A pénteken érkező ciklon előtt melegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe, ami miatt napközben melegfront érezteti hatását.