A méhnyak daganatos szövete törékeny, a betegség legfontosabb tünete tehát a főként közösüléskor jelentkező, úgynevezett "kontaktvérzés".
Szűrés és megelőzés
A gyakori partnerváltás nagy esélyt teremt a különböző, gyulladásokat és idővel rákos elfajulást előidéző kórokozókkal történő fertőződésre, így megelőzésként a hűséges, monogám partnerkapcsolatot lehet a nőknek ajánlani.
Orvosilag a legfontosabb a rendszeres rákszűrő vizsgálat. A vizsgálat lényege, hogy a méhszájból vattatamponnal vagy speciálisan erre kifejlesztett eszközzel kenetet vesznek. A kenetet vegyszerrel fixálják, majd sejttani vizsgálatra küldik. A vizsgálat elengedhetetlen része a méhszáj kolposzkópnak nevezett speciális mikroszkóppal való megtekintése. A vizsgálat érzékenységére jellemző, hogy az első pozitív lelet sok évvel megelőzi a valódi daganat kialakulását. Találati pontossága, vagyis a felismerés 98%-os valószínűségű. A rákszűrő vizsgálat eredményét legtöbbször egy betűvel és egy számmal adják meg. A P1 és P2 lelet kvázi kizárja még a kezdődő rosszindulatú folyamatot is. A P3 citológiailag nem azonosítható betegségre utal. Ilyenkor a daganat lehetőségét antibiotikus kezelést követő újabb citológiai vizsgálattal lehet kizárni vagy valószínűsíteni.
Az előrehaladott rák tünetei
Nem szabad tehát megvárni, míg komolyabb, előrehaladott rákot jelző tünetek jelentkeznek. A bőséges folyás és vérzés, később a kismedencei idegek nyomása miatt jelentkező fájdalmak, mélyvénás trombózis, vizelési és székelési panaszok már a méhen kívüli szervek érintettségét jelzik.
Szintén később jelentkeznek a rákos megbetegedésekre jellemző kóros fogyás, vérszegénység, tartós hőemelkedés vagy láz, különböző fájdalmak.
A témáról bővebben a "Daganos betegségek" című rovatunkban olvashat.
