Aktuális és sokakat érintő kérdést boncolgat írásában a Medical News Today. Az Egyesült Államokban - ahogy világszerte más országokban is - egyre többen szeretnének választ kapni rá, tudnák-e "méregteleníteni" valahogy szervezetüket a COVID-19 elleni oltás után, mivel attól tartanak, hogy a vakcinával együtt olyan káros anyagok jutottak a testükbe, amelyek komoly egészségügyi problémákat okozhatnak.
Szakemberek óva intenek a "detoxikálástól"
A koronavírus elleni oltóanyagoktól való félelem nem új keletű, kezdettől fogva sokan ódzkodnak a vakcinációtól. Az oltást elutasítók leggyakoribb aggályai közé tartozik, hogy a COVID-19 elleni vakcinákat rövid idő alatt fejlesztették ki, és hosszú távú hatásaik még nem ismertek. Sokan - tévesen - attól tartanak, hogy az mRNS-alapú vakcinák "módosítják a DNS-t", hogy meddőséget vagy rákos elváltozásokat okoznak, esetleg a "tartósítószerként használt nehézfémek mérgezőek". Tudósok már számos hiteles és konkrét kutatási eredményen alapuló tanulmányban cáfolták ezeket a téves elképzeléseket, a COVID-19 elleni vakcinákkal szembeni ellenállás mégis masszívan tartja magát. Az ellenérzést minden bizonnyal az is táplálja, hogy számos országban a munkáltatók kötelezővé tehetik alkalmazottaik számára a vakcina felvételét - amennyiben továbbra is fenn szeretnék tartani munkaviszonyukat.
Az Egyesült Államokban a Vaccine Monitor októberi felmérése szerint nagyjából minden negyedik munkavállaló állította, hogy munkáltatója megköveteli a koronavírus elleni védőoltás beadatását. Ami sokak számára azt jelenti, hogy meggyőződésük és akaratuk ellenére oltatják be magukat. Ez pedig ahhoz vezet, hogy egyre többen kutatnak olyan házi praktikák után, amelyekkel "megszabadulhatnának" a nem kívánt oltóanyagtól. Egyesek dokumentálják és másokkal is megosztják kísérletezésük eredményét, táptalajt adva az újabb és újabb, oltóanyagokkal kapcsolatos tévhiteknek és fals információknak.
Ezek közé tartozik az a videó, ami novemberben futott fel a TikTokon. Készítője másokat félrevezetve azt hangoztatta, hogy az oltottaknak komplex - a többi között a tisztítószerként, valamint rovar- és gombaölőszerként is használt bóraxot tartalmazó - méregtelenítő fürdőt "kellene venniük", hogy elkerülhessék az oltás nem kívánt mellékhatásait. (A bórax nagy mennyiségben mérgezést okozhat, a fürdővízbe keverve pedig irritálhatja a bőrt és a szemet.) De a javaslatok nemcsak a "méregtelenítő" fürdőre terjednek ki, hasonló célból ajánlanak diétát is: például magas zsírtartalmú ételek fogyasztását, tévesen állítva, hogy a zsírok "megkötik a vakcinában lévő méreganyagokat". Egyesek pedig addig jutottak, hogy köpölyözésre buzdítanak másokat, mondván, így eltávolíthatják a testükbe jutott oltóanyagot. Ami amellett, hogy lehetetlen, kellemetlenségeket is okozhat.
Elterjedt az a tévhit is, miszerint ivermektin és hidroxiklorokin szedésével "ellensúlyozható" a vakcina immunrendszerre gyakorolt negatív hatása. Ahogy arra az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) is felhívta a figyelmet, egyik szer sem alkalmas ilyesmire. Az ivermektin - amit állatoknál előforduló parazitafertőzések kezelésére vagy megelőzésére használnak, és amivel egyesek tévesen a koronavírus-fertőzést próbálják kezelni - nagy dózisban komoly egészségügyi problémákat, például mérgezést, vagy akár halált is okozhat.
A félretájékoztatás káros és életveszélyes
Az Egyesült Államokban a szülők fele aggódik amiatt, hogy kötelezővé tehetik gyermekeik számára a COVID-19 elleni védőoltást - derült ki a Vaccine Monitor felméréséből. David Shafran, a clevelandi K Health gyermekgyógyászati klinika vezetője arról számolt be a Medical News Today-nek, hogy több szülő kereste fel azért, hogy megtudja, hogyan "méregtelenítheti" gyermekeit a vakcina beadása után. Shafran hangsúlyozta: felesleges ilyesmivel próbálkozni, mert az oltás hatására kialakuló immunválasz olyan védőhatás, amit semmilyen módszerrel vagy készítménnyel nem lehet visszafordítani vagy "eltávolítani" a szervezetből. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy nem is ajánlott ilyesmivel kísérletezni, mert a vakcina eltávolítására irányuló beavatkozások komoly egészségügyi károkat okozhatnak.
Mit tudnak az mRNS-alapú vakcinák?
Az mRNS-alapú vakcináktól való félelem legfőbb oka, hogy sokan nem tudják, hogyan működnek ezek az oltóanyagok. Az mRNS-vakcinákban hírvivő (messenger) RNS-szálak rejtik a SARS-CoV-2-vírus tüskefehérjének genetikai információját. Ez alapján a sejtek fehérjetermelő egysége belekezd a vírus tüskefehérjéjének gyártásába. Az mRNS a tévhittel ellentétben nem jut be a sejtmagba, nem épül be a DNS-be, hanem idővel felszívódik.
Ami pedig a vakcinákban lévő nehézfémekkel kapcsolatos aggodalmakat illeti: noha bizonyos nehézfémek valóban évtizedek óta összetevői az egyes oltóanyagoknak - gyakran adjuvánsként használják őket -, a vakcinákba nem kerül belőlük akkora dózis, ami az egészségre káros lenne - idézte a Medical News Today Martin Bachmannt, a svájci Berni Egyetem immunológia professzorát.
A WHO szerint a koronavírus jóval fertőzőbb omikron mutációja lehet, hogy kevésbé súlyos tüneteket okoz a globálisan domináns delta variánsnál, mégsem minősíthető enyhének.
