A COVID-19 elleni vakcinák termékenységre gyakorolt negatív hatásáról gyakorlatilag azóta keringenek téves információk a különféle netes fórumokon, közösségekben és áltudományos oldalakon, hogy a legelső engedélyezett oltóanyagot - a Pfizer/BioNTech vakcináját - elkezdték széles körben használni. Az elmúlt hónapokban az oltóanyag biztonságát vitatók és a vakcinát mereven elutasítók körében az egyik legfőbb meggyőződéssé vált, hogy a koronavírus elleni vakcinák károsítják a tizenévesek termékenységét (is).
Ahogy arról a témát körüljáró cikkében a healthline.com is beszámolt, egészségügyi szakértők szerint nincs összefüggés a koronavírus elleni vakcinák és a meddőség között. Az amerikai Anya- és Magzatgyógyászati Társaság, és az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma egyaránt javasolta, hogy a várandósok is megkaphassák a COVID-19 elleni mRNS-vakcinák valamelyikét, arra hivatkozva, hogy az oltóanyagokkal kapcsolatos eddigi vizsgálatok nem utaltak rá, hogy azok ne lennének teljesen biztonságosak az anya vagy a fejlődő magzat számára.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) is hangsúlyozta: nincs bizonyíték rá, hogy a vakcinák termékenységi problémákat okoznának, álláspontjuk szerint arra sincs szükség, hogy akik a közeljövőben gyereket terveznek, biztonságuk érdekében lemondjanak a védőoltásról. Egy több mint 35 ezer terhes nő részvételével végzett, a New England Journal of Medicine tudományos folyóiratban megjelent kutatás is azt mutatta, hogy az mRNS-alapú oltást kapóknál sem az anya egészségügyi állapotát, sem a magzat fejlődését nem befolyásolták hátrányosan az oltóanyagok. A tanulmány szerzői szerint azonban folytatni kell a beoltott anyák és gyermekük állapotának nyomon követését, hogy megerősítést kapjanak arról: az oltóanyagok hosszú távon is biztonságosak.
"A klinikai vizsgálatok alatt több résztvevő is teherbe esett, ami egyértelműen jelzi, hogy - a humán klinikai vizsgálatok harmadik fázisán is átesett - vakcinák nem okoznak meddőséget" - számolt be az eddigi gyakorlati tapasztalatokról José Mayorga, a Kaliforniai Egyetem Irvine családi egészségügyi központjának igazgatója.
De akkor min alapulhat ez a tévhit?
2020 decemberében Wolfgang Wodarg német orvos, egészségügyi szakpolitikus aggodalmát fejezte ki - sőt, másodmagával levelet is írt az Európai Gyógyszerügynökségnek -, azt állítva, hogy az mRNS-vakcinák reprodukciós szempontból is kockázatosak. Véleménye szerint - amit nem sikerült tudományos bizonyítékokkal alátámasztania - az mRNS-vakcinák amellett, hogy beindítják a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje elleni antitesttermelést, az ahhoz szerkezetileg "nagyon hasonló", a méhlepény fejlődését segítő szincitin-1 fehérje ellen is immunválaszt válthatnak ki.
Wodarg korábban olyan félrevezető kijelentéseket tett, miszerint az új koronavírus ártalmatlan, és legfeljebb enyhe légúti megbetegedést okoz. Miután azonban COVID-19 vakcinákkal kapcsolatos aggodalmai nyilvánosságra kerültek, egyesek elkezdtek attól félni, hogy az mRNS-alapú vakcinák károsíthatják az egészséget, ezzel együtt a nemzőképességet. Egy, a témában végzett brit felmérés szerint a fiatal nők mintegy negyede nem akarta beoltatni magát, mert aggódott a termékenysége miatt.
Az a tévhit, hogy a vakcinák meddőséget okozhatnak, nem új keletű. "2003-ban aggodalmak merültek fel a nigériai járványos gyermekbénulás elleni vakcinával kapcsolatban, és hasonló történt a HPV-vakcina esetében is. Mindkettő biztonságos, és egyik sincs hatással a termékenységre" - ismertette Christine Metz, az egyik New York-i orvosi kutatóintézet professzora.
Zsigeri félelem az mRNS-alapú vakcináktól
A koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos tévhiteket az is táplálja, hogy sokan keveset tudnak a működésükről és - a többi között - attól tartanak, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyagában lévő RNS-molekula "bejuthat a gazdaszervezet genomjába és megváltoztathatja a DNS-ét." De ahogy azt már a világ elismert szakemberei is elmondták: erről szó sincs. Az mRNS-alapú COVID-19 vakcinák "megtanítják" sejtjeinket a koronavírus tüskefehérjéjének előállítására, ami aztán immunválaszt vált ki. Ez az immunválasz véd bennünket a vírusfertőzéstől. A koronavírus tüskefehérjéjének genetikai információját tartalmazó lipid nanorészecskébe csomagolt RNS-molekula idővel felszívódik. "Nem replikálódik, a szervezet gyorsan lebontja. Nem marad meg, és ami még fontosabb, nem kerül be a DNS-be" - hangsúlyozta José Mayorga.
