Mint azt korábban megírtuk, a klímaváltozás hatásai közül Magyarországon a hőhullámok gyakoribbá válása és súlyosbodása jelenti a legfőbb egészségkockázatot. Hőség idején több riasztás érkezik az Országos Mentőszolgálathoz, sőt, a halálozások száma is megemelkedik. Különösen veszélyeztetettek ilyenkor a szív-érrendszeri megbetegedéssel és az olyan anyagcserezavarokkal élők, mint a cukorbetegség és az elhízás. Emellett általában véve nehezebben viselik a tartós hőhullámokat a kisgyerekek és az idősek, akik szervezetének hőszabályozása nem olyan hatékony, mint az erejük teljében lévő felnőtteké.
Annak érdekében, hogy fel tudjunk készülni és védekezni tudjuk a kánikulával szemben, 2005 óta előrejelző rendszer figyelmeztet a közelgő veszélyre. Ahogy az a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) oldalán olvasható, az országos tisztifőorvos másodfokú hőségriasztást rendel el, amennyiben a meteorológiai előrejelzések alapján a napi középhőmérséklet három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot. Ha pedig a 27 fokos határt is átlépi, harmadfokú hőségriasztás lép életbe.
Érdemes megemlíteni, hogy a napi középhőmérséklet nem azt mutatja meg, meddig szökik fel a legmelegebb órákban a hőmérő higanyszála. Ez utóbbi a maximumhőmérséklet, avagy a legmagasabb nappali hőmérséklet. Ezzel szemben a napi középhőmérsékletet az egy 24 órás időintervallumban 10 percenként mért hőmérsékleti adatok átlagaként számítják ki – olvasható a Hungaromet leírásában.
Mi a teendő hőségriasztás esetén?
Az NNGYK azt javasolja, hogy hőség idején a lehetőségekhez mérten kíméljük magunkat és a szervezetünket. Különösen idősek számára tanácsos, hogy ne a kánikulában menjenek bevásárolni, ügyeket intézni. Engedjük le napközben a redőnyöket, húzzuk be a függönyöket, a szellőztetést időzítsük éjszakára. Igyekezzünk 25 fok körül (legfeljebb 10 fokkal a kültéri hőmérséklet alatt) tartani a beltéri hőmérsékletet. Fontos az is, hogy ügyeljünk az idős és beteg rokonokra, ismerősökre, szomszédokra. Segítsük őket a napi bevásárlásban, gyógyszerek kiváltásában. Mindezeken felül kiemelt figyelmet kell fordítani a bőséges folyadékpótlásra, különös tekintettel arra, hogy az izzadással elveszített ásványi anyagokat, elektrolitokat is pótolni tudjuk.
Nagyon lényeges, hogy tilos állatot vagy kisgyereket parkoló autóba bezárni. Az álló jármű belső terében pillanatok alatt felszökik a levegő hőmérséklete, akár 60-70 fokig is. Ilyen körülmények között hamar felléphet a hőguta, összeomolhat a keringés. Éppen ezért, ha magára hagyott gyereket vagy állatot látsz egy parkoló autó utastérében, és a szülő vagy gazdi nincs a közelben, akkor hívd rögtön a 112-es segélyhívót! Minden évben történnek halálesetek ilyen okból, ezért nem szabad félvállról venni a problémát.
Az erős UV-sugárzás miatt kellő figyelmet igényel a fényvédelem is. A 11 és 15 óra közötti időszakban lehetőleg ne menjünk a napra, illetve 10-15 percnél hosszabb ideig semmiképpen se tegyük ki magunkat közvetlenül a napsugaraknak. Emellett javasolt megfelelő faktorszámú fényvédőszert a bőrre kenni, fejünket és szemünket kalappal, napszemüveggel védeni. Ha kimozdulunk valahova, feltétlenül vigyünk magunkkal vizet, hogy pótolni tudjuk az izzadás nyomán elveszített folyadékot. Végezetül önmagunk védelme mellett ne feledkezzünk meg kedvenceinkről sem.
Borítókép: Getty Images
