Napvédelemre nem csak akkor van szükségünk, ha strandra megyünk, vagy kifekszünk a kertbe napozni. Akkor is elengedhetetlen, ha szabadtéren sportolunk, városnéző kirándulásra indulunk, síelni megyünk, vagy a hegyekben túrázunk. Sőt, bőrgyógyászok azt tanácsolják, hogy a ruhánkból kilátszó bőrfelületeket tavasztól őszig még az egyszerű hétköznapokon is kenjük be naptejjel. De mégis milyennel?
Hatféle bőrtípus létezik
A napsugárzás elleni védelem szempontjából 6 féle bőrtípusra osztják az embereket. Az 1-es csoportba azok tartoznak, akiknek szőke vagy vörös a hajuk, szemük kék, a bőrük nagyon világos, szeplős. Ők védelem nélkül 5 perc alatt leégnek a napon. A 2-es bőrtípus (szőke haj, kék, szürke vagy zöld szem, világos bőr) 5-10 percet bír a napon fényvédő nélkül. A 3-as típusba tartozók pedig (világosbarna haj, enyhén bézses bőrszín) már 10-20 percet. A 4-es bőrtípusba a kreolbőrűeket soroljuk, az 5-ös és 6-os csoportba pedig a fekete bőrszínűeket, utóbbiak szinte sosem égnek le a napon. Magyarország lakossága nagyrészt a kettes és hármas csoportból kerül ki.
És hogy miért fontos tisztában lenni a bőrtípusunkkal? Többek között azért, mert a napvédőkön szereplő faktorszám azt jelöli, hogy az adott termék mennyivel szorozza meg azt az időt, amit leégés nélkül a napon tölthetünk. Tehát egy 2-es bőrtípusba tartozó illető 30-as naptejet használva elméletileg 150-300 percig tartózkodhat a napon.
Vagyis a faktorszám alapján nincs erősebb vagy gyengébb védelem, csak hosszabb és rövidebb. A megadott időtartam pedig csak akkor érvényes, ha megfelelő mennyiségben visszük fel a naptejeket: azokat ugyanis úgy tesztelik, hogy 2 mg terméket kennek egy négyzetcentiméternyi bőrfelületre. Egy átlagos felnőtt esetében ez azt jelenti, hogy nagyjából 30 ml fényvédőt kell eloszlatnunk a testünkön. Fontos továbbá, hogy ha huzamosabb ideig tartózkodunk a napon, kétóránként megismételjük a krémezést, különösen fürdés, törölközés és intenzív izzadással járó tevékenység esetén, mert ezek mind csökkentik a védőréteget.
Milyen UV-sugárzás ellen véd?
Még mielőtt automatikusan leemelnénk a legmagasabb számmal jelölt terméket a polcról, tanulmányozzuk alaposabban a feliratokat, hogy megtudjuk, milyen fajta védelmet nyújt pontosan. Ha a szám előtt csak az SPF feliratot tüntették fel, akkor a faktorszám az UVB-sugárzás elleni védelemre vonatkozik. Ha viszont a csomagoláson szerepel a PPD vagy UVA rövidítés, akkor széles spektrumú védelmet nyújtó naptejjel van dolgunk, ami az UVB-sugárzáson túl az UVA-sugarak ellen is óvja a bőrt.
Az alacsonytól a magas védelemig
A faktorszámuk alapján négy csoportba osztjuk a fényvédő termékeket: alacsony (10-es faktorig), közepes (12-25 faktor), magas (30-50 faktor) és nagyon magas (50+ faktor). Régebben találkozhattunk 80-as vagy 100-as faktorszámmal, de az Európai Unió érvényben lévő szabályozása szerint az 50+ a legmagasabb kategória, ennél nagyobb értéket nem lehet feltüntetni a csomagoláson.
Mivel manapság elég erős az UV-sugárzás, ajánlott legalább 30-as faktorszámú terméket felkenni strandoláskor, vagy ha kirándulni megyünk. Akkor se spóroljuk le a naptejet, ha felhős az idő, mivel az UV-sugarak 90 százaléka átjut a nem túl vastag felhőzeten. Arcunkra pedig a vakáción kívül is érdemes 30-as fényvédőt kenni reggelente, hogy óvjuk a napsugarak káros hatásától.
Ha fehérebb a bőrünk vagy idén még egyáltalán nem napoztunk, akkor nagyobb biztonságban tudhatjuk magunkat 50-es vagy 50+ fényvédővel. De akkor is magasabb faktorszámra van szükség, ha homokos területen vagy vízben készülünk sportolni, esetleg 2000 méter tengerszint feletti magasságra látogatunk, mivel ilyen esetekben fokozott az UV-sugárzás mértéke. Gyerekeknek is ajánlott a legmagasabb kategória, különösen, ha szeretnek pancsolni, mivel a napsugarak nagy része akár 2 méter mélyre is eljut a vízben. Végezetül: ha valamiért nem vagyunk biztosak benne, milyen faktorszám elegendő számunkra, válasszuk a magasabb értéket, hogy garantáltan elkerüljük a leégést.
