Trombózisról akkor beszélünk, ha egy vérrög megakadályozza a vér áramlását a vérkeringésben. Két fajtáját különböztetjük meg:
- Az artériás trombózis a szívinfarktus és a stroke leggyakoribb oka. Az artériák szállítják a vért a szívből a test többi részébe.
- A vénás trombózis a tüdőembólia leggyakoribb oka. A vénák feladata, hogy a vért visszaszállítsák a szívhez a test többi részéből.
A Cleveland Clinic összefoglalása szerint az artériás trombózist az alábbi tünetek jelezhetik a karon és a lábakon:
- színtelenebb, érintésre hideg bőr,
- gyengeség,
- az érintett testrészt nem lehet megmozdítani,
- zsibbadás vagy bizsergés érzése, néha fájdalommal együtt,
- hólyagok, sebek,
- nekrózis, vagy szövetelhalás.
A vénás trombózis is több panaszt képes okozni a lábakon és a karokon:
- a bőr vörösebb és sötétebb,
- fájdalom, főleg az érintett területeken,
- duzzadás,
- érintésre meleg bőr.
Az artériás trombózis során gyorsan jelentkeznek a tünetek, mivel a szöveteknek folyamatos oxigénellátásra van szükségük, ezért ha ezt nem kapják meg, annak azonnal látjuk a jeleit. A vénás trombózis esetén napok, esetleg hetek is eltelhetnek, mire látható tünetek jelennek meg.
Mivel a trombózis életveszélyes állapotokhoz vezethet, ezért minél előbb orvoshoz kell fordulni a panaszokkal!
Egyes változtatásokkal csökkenthetjük a kockázatát
A vérrögképződés van, hogy genetikai okokra vezethető vissza, de lehet egyes gyógyszerek mellékhatása miatt is. Nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegeknél, dohányosoknál, illetve azoknál, akik magas vérnyomással vagy magas koleszterinnel küzdenek. Ezen kívül a hosszú időn át tartó mozdulatlanság, ágyhoz kötöttség is veszélyes ilyen szempontból. Ha például valaki fekvőgipszet kap, vagy műtét után lábadozik, általában szed vérhígítót is. Terhesség alatt az alsó végtagok véráramlási zavarai miatt nő meg az esély vérrögképződésre.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: