Tudományos érdekességek

Viszonylag könnyen szülhettek a kétmillió évvel ezelőtt élt elődeink. Legalábbis ezt állítja egy amerikai kutatócsoport. A szakemberek a csontmaradványok segítségével rekonstruálták a folyamatot.

Géntechnikai beavatkozással sikerült egy szinte teljesen nikotinmentes dohányt termeszteniük a német kutatóknak.

Ha valaki hajlamos szinte mindenben a rosszat látni, és egyes szituációkban rögtön a lehető legborzalmasabb forgatókönyvet maga elé képzelni, és a legrosszabbat várni, az valószínűleg azt gondolja, hogy a pesszimizmusban aztán tényleg nincs semmi jó. Pedig ez egy óriási tévedés.

Függőlegesen temetkeznek Hongkongban, mert már alig maradt hely a metropoliszban.

Évtizedek óta nem látott szintre csökkent az Antarktisz feletti ózonlyuk mérete - közölte legújabb adataira hivatkozva az Európai Unió légkörmegfigyelő szolgálata (CMAS).

Dokumentumok és matematikai modellek is megerősítik, hogy valóban élhetett 122 évig és 164 napig Jeanne Calment. A több mint két évtizede elhunyt francia asszonyt a világ eddig ismert leghosszabb életű embereként tartják számon.

A túlzásba vitt okostelefon-használat következményeiről egyre több figyelmeztetést adnak ki a különböző egészségügyi szervezetek. Manapság viszont a legtöbben el sem tudnák képzelni az életünket a modern technika vívmányai nélkül. Vajon egy párnapos "elvonókúrának" is lehetnek pozitív hatásai?

A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását - közölte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója.

Brit kutatók a béta-laktoglobulin nevű tejfehérjét mutatták ki újkőkorszaki földművesek fogkövében. Ez azt bizonyítja, hogy a mai Nagy-Britannia területének őskori lakói már 6 ezer évvel ezelőtt fogyasztottak tejtermékeket - annak ellenére, hogy tejcukorérzékenyek voltak.

A költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás. A globális hőmérséklet melegedése gyökeresen megváltoztatja a vonuló madarak szokásait.

Azt már tudjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Számos faktort mi magunk is tudunk befolyásolni, de vajon mi a helyzet az olyan genetikai adottságokkal, mint például a testmagasság?

Egy mai kisgyermek számára már általános használati tárgy a tablet és az okostelefon, de milyen módon befolyásolják ezek a fejlődésüket? A portálunknak nyilatkozó óvónő szerint valódi szenvedélybetegség jeleit mutatja néhány kisgyermek, akit eltiltanak az elektromos kütyüktől. Egy logopédus szerint pedig verbális fejlődésükben is lemaradnak az állandóan tabletező kicsik a kortársaiktól.

Ausztrál kutatók timelapse-kamerával rögzítették, hogy a szerves anyag bomlása közben mozognak a halott testek.

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Csupán az emberiség 10-15 százaléka tartozik a balkezesek táborába, mert bár egy kutatás szerint ennél többen születnek ilyen adottsággal, jelentős részük élete során átszokik a jobbkezességre. És még számos izgalmas tényről tudunk a témában.

Sokak számára a szeptember egyet jelent a nyár végével, az időjárás hűvösebbre fordulásával, illetve az iskolakezdéssel. Azok azonban, akik ebben a hónapban jöttek a világra, az élet több területén is előnyökre számíthatnak a tudományos kutatások alapján.

Vékonyabbnak érezzük magunkat a citrom illatától, a vanília viszont ellentétes hatást vált ki - állítják egy friss tanulmány szerzői.

Az alkohol nemcsak a mozgáskoordinációnkra, hanem a memóriánkra is hatással van. Miért nem emlékszünk egy-egy átmulatott éjszakára?

Cukorbetegeknél 50-60 százalékos eséllyel alakul ki polineuropátia - ám nem csak őket érinti. Az alábbiakat érdemes tudni róla.

A világon először kezeltek szaruhártya-sérülést őssejtekből létrehozott transzplantátummal Japánban - jelentette be az operációt elvégző orvos.

Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentősen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és működését.

Ausztrál tudósok olyan mesterséges intelligenciát alkottak meg, amely a szemünkbe néz, és sok mindent megtud a személyiségünkről.