A jövőt pontosan megjósolni képtelenség, ám vannak olyan ígéretes koncepciók és találmányok, amelyek a 2020-as évek legmeghatározóbb egészségügyi innovációi lehetnek.
Életmentő drónok
Egy amerikai csomagszállító vállalat, az UPS már 2019 márciusa óta teszteli a drónos szállítás lehetőségét. Ennek pedig nagy hasznát vehetik az egészségügyben: a drónok a világbajnok futókat is meghazudtoló gyorsasággal képesek eljutni az egyik kórháztól a másikig, így gyorsabban érnek a laborba a vizelet-, vér- és szövetminták, illetve a betegek is rekordidő alatt kaphatják meg a szükséges gyógyszert vagy transzfúziós vért - akkor is, ha azt egy másik kórháztól kell kérni. A következő 2 évben már 20 kórházra kiterjesztik ezt a lehetőséget.
Őssejtterápia
Az őssejtterápiát egyre több betegség ellen bevetik, a nem is olyan távoli jövőben pedig akár a cukorbetegséget is kezelhetik ezzel a módszerrel. Amerikában 1,25 millió embert érint az 1-es típusú diabétesz, a probléma kezeléshez pedig szigorú étrendre, inzulininjekciókra és napi többszöri vércukorszint-ellenőrzésre van szükség. A Harvard biológusa, Doug Melton azonban más oldalról közelíti meg a problémát: az őssejtek felhasználásával hoz létre új béta-sejteket, amelyek fő szerepe az inzulintermelés. A munkát 10 évvel ezelőtt kezdte el, mégpedig egy igazán személyes motiváció miatt - lánya és fia ugyanis 1-es típusú diabéteszben szenved. Végül egy forradalmi találmány lett az egy évtizednyi munka eredménye: egy kicsi, beültethető eszközt hoztak létre, amely több millió béta-sejtet tárol, így segít a szervezet glükóz- és inzulinszintjének szabályozásában, valamint óvja az immunsejteket a károsodástól. Ennek köszönhetően a cukorbetegek ugyanúgy ehetnek és ihatnak majd bármint, mint az egészséges társaik.
A gondolatolvasó óra
A technológia fejlődése a rehabilitációban is új dimenziókat nyit meg. A gondolatolvasó óra például a stroke vagy amputáció után felépülő betegeknek, valamint a Parkinson-kórban, szklerózis multiplexben és más neurodegeneratív betegségekben szenvedőknek nyújthat reményt. Az eszköz úgy néz ki, mint egy karóra, és felismeri az elektromos impulzusokat, amelyek az idegsejtekből a kéz felé haladnak a karizmokon keresztül, amikor az eszközt viselő egy adott mozgásra gondol - magyarázta Thomas Reardon, az ötletgazda, akinek egyébként az idegtudomány a szakterülete. A találmány tesztelésekor az alanyok egy videojátékkal játszottak - anélkül, hogy mozgatták volna a karjukat.
Ultrahangkészülék a zsebünkben
Világszerte több mint 4 milliárd ember nem jut el az orvosi képalkotó vizsgálatokra, ugyanis egyes országok anyagi és infrastrukturális helyzete ezt nem teszi lehetővé. A Yale genetikai kutatója, Jonathan Rothberg azonban megtalálta a megoldást. Kitalálta, hogyan lehet az ultrahangtechnológiát használni egyetlen chip segítségével. Így a 100 ezer dollár - 29 millió forint - értékű kórházi berendezések helyett egy 2000 dolláros - 593 ezer forintos - készüléket hozott létre, amely hordozható és bármilyen helyzetben használható - csak egy okostelefon-alkalmazás kell hozzá. A cél, hogy a nem túl távoli jövőben már több mint 200 országban elérhetővé tegyék ezeket az eszközöket. Bár ezek a mobil készülékek nem helyettesítik a kórházi berendezéseket, mégis sokat segíthetnek abban, hogy az utrahangvizsgálatok széles körben hozzáférhetővé váljanak.
Mesterséges intelligenciával a rák ellen
A tüdőrák tünetei gyakran csak a későbbi stádiumokban jelentkeznek, akkor viszont már nehéz kezelni a betegséget. A magas kockázatú páciensek rendszeres szűrése azonban rengeteg életet menthet meg, a korai felismeréssel és időben elkezdett kezeléssel ugyanis nagyon jók a túlélési esélyek. Az emberek által vezetett CT-vizsgálatok esetén azonban fennáll a hibázás lehetősége is. Amerikában például a vizsgált betegek 2,5 százaléka szükségtelenül kapta meg a kezeléseket, ugyanis az orvosok téves diagnózis állítottak fel. A Google Egészségügyi Csoport kutatási vezetője, Shravya Shetty úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia (AI) lehet a megoldás. A kutató az elmúlt 2 évben olyan, az AI-ra épülő rendszert alakított ki, amely jobb eredményeket ér el a tüdőrák diagnosztizálásában, mint a radiológusok. A Google algoritmusa 5 százalékkal több rákos esetet fedezett fel, és 11 százalékkal kevesebb hamis pozitív eredményt mutatott, mint a 6 radiológusból álló orvoscsoport.
Felépülés egy virtuális világban
Isabel Van de Keere 2010-ben balesetet szenvedett munka közben: ráesett egy acél lámpatest, amitől nyaki gerincsérülést szenvedett és súlyos vertigo , azaz szédülés alakult ki nála. Három év neurológiai rehabilitációra volt szüksége, azonban olyan lassan fejlődött, hogy a különbség szinte észrevehetetlen volt. Most azonban azon dolgozik, hogy gyökeresen megváltoztassa a rehabilitációs lehetőségeket és módszereket - mégpedig a virtuális valóság (VR) segítségével. A VR ugyanis jelentősen kibővíti a betegek által végezhető gyakorlatok körét.
Forrás: time.com
