Tudományos érdekességek

Gyulladáscsökkentő hatású baktériumok alkalmazása lehet a megoldás a gyulladásos bélbetegségek terápiájában: ez tűnik az eddigi leghatékonyabb kezelésnek - írja a Journal of Medical Microbiology.

Egy, a Neurology folyóiratban 2010. január 13-án online megjelent új kutatás szerint a migrén és a depresszió hátterében azonos genetikai komponens áll.

A Scripps Kutatóintézet állatkísérletekkel bizonyította, hogy a speciális stresszhormon, a kortikotróp serkentő faktor (CRF) kulcsfontosságú az alkoholizmus kialakulása szempontjából. Ez az alkoholizmust gyógyító gyógyszerek fejlesztéséhet vezethet.

Kínai tudósok két olyan, a vastagbélrákban szenvedők vérében előforduló fehérje felfedezéséről számoltak be, amelyek előrejelezhetik a betegség esetleges terjedését.

Egy új kutatás szerint testünk számára az a legjobb, ha mezítláb futunk, mivel ilyenkor máshogyan fogunk talajt, mint cipőben. A mezítláb futóknál a lábfej ér először földet, míg cipőben a sarok.

A Leeds-i Egyetem munkatársai egy újfajta hordozható mágneses eszközt fejlesztettek, amely drámaian javítja a szívbetegség diagnózisának felállítását.

Az antioxidánsok öregedésgátló és betegségmegelőző szerepét egyre gyakrabban hirdetik, azonban a Kansasi Állami Egyetem kutatói szerint ezek a vegyületek kárt is okozhatnak.

Miért mondják, hogy naponta egy alma az orvost távol tartja? Dán kutatók magyarázatot adnak arra, miért tesz jót az alma az egészségünknek.

Egy kísérleti stádiumban lévő vegyület segítségével sikerült kijavítani az alkohol bontásáért felelős enzim hibáját. Ez az enzimhiba a világon körülbelül egymilliárd embert érint.

A mangó laboratóriumi állatkísérletekben hatásosnak bizonyult egyes vastagbél- és mellrákos sejtek ellen - derült ki a Texasi Mezőgazdasági Kutatóintézet által nemrég közzétett tanulmányból.

A rendszeres jógagyakorlatok segítségével számos káros anyag vérszintje csökkenthető, köztük a természetes öregedés és a stressz révén termelődő gyulladásos faktorok szintje is - derült ki egy új tanulmányból.

Sokáig azt feltételezték, hogy azért rágjuk meg az ételt, hogy ne fulladjunk meg a nagyobb daraboktól, azonban a biomechanikai modellek rávilágítottak arra, hogy a rágással épp az ételek biztonságos lenyelését érjük el.

Kutatók kapcsolatot találtak a szívelégtelenség és génjeink, illetve környezetünk között, amely új lehetőséget kínál a szívbetegség kezelésére.

Az izraeli Ben-Gurion University egyik kutatója, Prof. Talma Kushnir szerint az orvosok hangulata befolyásolja a felírt receptek, a kért konzíliumok és laborvizsgálatok számát, valamint azt, hogy mennyit beszélgetnek a betegekkel.

A krónikus deréktáji fájdalmakat évek óta egy TENS nevű, hordozható készülékkel kezelték, mely közepes erősségű elektromos kisülést mért a beteg felületre. Egy új tanulmány szerint csak az vele a probléma, hogy nem használ.