Kutatók szerdán bejelentették, hogy kevesebb mint egy hét leforgása alatt sikerült egerek bőrsejtjeiből agysejteket létrehozniuk. Az eredmény újabb fegyvertény lehet abban a harcban, melynek célja, hogy laboratóriumban tenyésztett szövetekkel pótolhassuk a károsodott vagy elhalt szerveket.
"Aktív és közvetlen módon idéztük elő, hogy az egyik sejttípusból egy teljesen más sejttípus jöjjön létre" - nyilatkozta Marius Wernig, a kaliforniai Stanford Orvostudományi Egyetem patológus professzora. "Ezek teljes mértékben működőképes idegsejtek. Az összes alapvető tevékenységre képesek, melyeket az agyi neuronok végeznek."
Irving Weissman, az egyetem Őssejt-biológiai és Regeneratív Gyógyászati Intézetének igazgatója szerint óriási előrelépésnek tekinthető.
Az utóbbi időben hatalmas forrásokat fektetnek az őssejtkutatásba abban a reményben, hogy a kifejletlen prekurzor sejtekből specifikus szív-, agy- és egyéb sejteket lehet létrehozni. Egy szép napon talán el lehet érni, hogy ezekkel helyettesítsük a balesetek vagy betegségek, például Parkinson- vagy Alzheimer-kór következtében károsodott szöveteket.
Egészen a közelmúltig úgy vélték, hogy csupán az úgynevezett pluripotens őssejtekből, különösen az embrionális őssejtekből fejlődhet ki a szervezet összes sejttípusa. Az embrionális őssejtek kérdése azonban ellentmondásokat szült, többek között a Római Katolikus Egyház is tiltakozik ellene, mert úgy vélik, az embrió már élő embernek számít.
2007-ben az erkölcsi aggályok elhárítása érdekében a kutatók indukált pluripotens sejteket (iPS) hoztak létre. Ezek olyan felnőtt bőrsejtek, amelyeket visszaprogramoznak pluripotens állapotukba, aztán arra ösztönzik, hogy új sejttípussá fejlődjön.
Az új felfedezés ezt a köztes szakaszt ugorja át: az egerek farkának bőréből kinyert felnőtt sejteket egyetlen lépésben, laboratóriumi edényben alakítják át idegsejtekké. A Thomas Vierbuchen által vezetett kutatás során három gént használnak fel a visszaprogramozáshoz, melyeket egy lentivírus "hátán" juttatnak a sejtekbe. Az átalakulás egy héten belül lezajlott, és ez után a sejteket élő egerekbe injektálták. A 32 napos megfigyelési időszakban a volt bőrsejtek úgy néztek ki, mint az agysejtek, és neurális fehérjéket fejeztek ki. A kutatók szerint a másik figyelemreméltó eredmény a bőrsejtek idegsejtekké való átalakításának magas sikerességi aránya. 20 százalékon 10-szer hatékonyabban működött, mint a hagyományos iPS technikák - számolt be a brit Nature szaklap online kiadásában közzétett tanulmány.
A következő lépésben a sikert emberi sejteken is meg kell ismételni. Az egyik legjelentősebb előny az alapkutatásokkal állna összefüggésben - segítségével azt lehetne kideríteni, hogyan választják és tartják fenn a sejtek specializált működésüket.
Copyright AFP [2010] / Translation Medipress
