A rekkenő hőségben sokan elképzelni sem tudják a mindennapjaikat klímaberendezés nélkül, amelyet mindenki tetszőleges hőfokra állíthat. Vannak, akik számára annyira megváltás egy ilyen készülék, hogy fejüket is csak tartós üzemelése mellett hajtják álomra. Bár a helyiség hőmérséklete így egész biztosan kedvezőbb lesz, a klíma állandó üzemeltetése egészségügyi kockázatokat is hordoz magában, amelyekkel jobb, ha tisztában vagyunk.
Az alvást is zavarhatja a légkondi
Egyszerű oka van annak, hogy miért szeretnek sokan klímát használni még alváshoz is: jobb érzés hűvösben aludni, mint kánikulában. Számos kutatás rávilágított már, hogy a 15 és 19 Celsius-fok közötti hőmérséklet az optimális elalváshoz. Egy klímával mindezt könnyen és gyorsan el lehet érni még a nyári forróságban is. Ám ez egy cseppet sem kockázatmentes. „A légkondicionáló működése több okból kifolyólag is zavarhatja az alvást. Éppen ezért nem mindegy, hogy hogyan, milyen karbantartás mellett használjuk azt” – hangsúlyozza lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Nagy Attila pulmonológus szakorvos, szomnológus.
Vannak, akiknek semmilyen problémát nem okoz, ha a klíma egész éjjel megy, míg mások nem tudják elviselni azt. Az érzékenység minden esetben egyéni és több oka is lehet. „Bár a modern légkondik viszonylag halkak, a ventilátor zaja vagy a kompresszor bekapcsolása megzavarhatja az alvást. Emellett sokan túlhűtik a szobát. A testhőmérséklet ugyan csökken alvás közben, de ha a szoba túl hideg, gyakoribbak lehetnek a mikroébredések az összes alvásfázisban. Különös tekintettel a felszínes alvás és a REM fázis érintett” – magyarázza a SomnoCenter Alvászavar Központ szomnológusa.
Sokakat irritálhat a klíma által szárazabbá váló levegő is. Ez szájszárazságot, torokkaparást, orrnyálkahártya-irritációt eredményezhet. Ennek következtében gyulladás alakulhat ki, amely a légutakat szűkítve fokozza a légzészavar kockázatát. Köhögést is indukálhat, amely szintén ébredéshez vezethet éjszaka. „Ha a klíma szűrői nem tiszták, baktériumok, gombák vagy por juthat a levegőbe, ami hajlamosíthat légúti gyulladásokra. Ha a túl hideg levegő közvetlenül ér minket (például az ágy fölött üzemel a klíma), az izomfájdalmat, megfázásszerű tüneteket, sőt éjszakai hörgőgörcsöt is okozhat. Ezek megelőzése érdekében kerüljük a szélsőséges hőmérsékleti beállításokat” – tanácsolja a szakorvos.
Asztma, allergia: be szabad kapcsolni a klímát?
Allergiások és asztmával élők körében örök kérdés, hogy a légkondi vajon ront-e az állapotukon vagy sem. Nagy doktor szerint egy kis odafigyeléssel nekik sem kell lemondaniuk a készülék használatáról. „Ebben az esetben még kiemeltebben fontos, hogy a szűrőberendezés tiszta, pollen- és penészmentes legyen. Érdemes olyan készüléket választanunk, amely HEPA szűrővel rendelkezik. Esetleg légtisztítót is alkalmazni, amely a levegőben lévő polleneket, port, háziállatszőrt, penészspórákat és más irritáló részecskéket is képes megszűrni” – hangsúlyozza a pulmonológus.
A nyár sokak számára nemcsak a vakációval, nyaralással jelent egyet, hanem a különféle légúti panaszokkal és a rosszabb alvással is. Ennek oka azonban nem a hőmérséklet emelkedésében, hanem a megváltozott körülményekben keresendő. „Nem a nyár önmagában, hanem a körülmények (klíma, por, pollen, szmog, allergének) vezethetnek ilyenkor fokozott légúti panaszokhoz. Amennyiben panaszaink nem enyhülnek vagy egyre csak fokozódnak, alvásunkat is megnehezítve, forduljunk szomnológushoz, aki adott esetben pulmonológiai kivizsgálást is indokoltnak tarthat” – emeli ki a szakorvos.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: