Otthon

A munkaerőpiacra visszatérő kisgyermekes anyák többsége teljes munkaidőben dolgozik, és már csak minden ötödik anya vallja úgy, hogy a feleségnek a háztartás vezetése és a gyerekek nevelése, a férjnek pedig a munka a fontosabb feladata.

A fejlett országokban élők, köztük a magyarok kétharmada aggódik amiatt, hogy nem él majd olyan anyagi biztonságban, mint a szülei, attól pedig különösen tart, hogy a gyerekeinek még ennél is rosszabb lesz.

Korábban az volt a terv, hogy április 30-ig biztosan marad az árstop. De vajon fenntartható-e akár tovább is az ársapka bizonyos termékekre?

A Gazdasági Versenyhivatal tömeges helyszíni vizsgálatokkal próbálja megfékezni az élelmiszerek áremelkedését. Van, aki szerint az ágazati adók és az ársapkák piactorzítása okozza a bajt.

Régóta nem látott visszaesés figyelhető meg a hazai élelmiszer-vásárlásban úgy, hogy közben az inflációs rekord miatt nagyot ugrott a boltok forgalma.

A világon nagyjából minden harmadik iskolának nincs hozzáférése tiszta ivóvízhez.

A héten a korábbiaknál magasabb összegeket kapnak a nyugdíjasok, ám ez az ütemesen emelkedő élelmiszerárak és a megnövekedett rezsiköltségek miatt nem jelenti azt, hogy több marad a pénztárcájukban - többek között erről volt szó az ATV Híradójában.

Egyre több német nyugdíjas telepedig le Magyarországon, mert az ottani nyugdíjukból itt gondtalanul élhetnek. A hazai ingatlanokra a legtöbb külföldi érdeklődés Németországból érkezik.

A nyugdíjasok fele jóval kevesebbet kap kézhez havonta, mint a 208 ezer forintos átlagnyugdíj – 300 ezer idős ember havi nyugellátásának összege például még a 100 ezret sem éri el. Sokan már a temetésükre félretett összeghez is kénytelenek hozzányúlni, hogy megéljenek.

A februári és az emelt összegű 13. havi nyugdíjat is a jövő héten vehetik át az idősek.

Számos élelmiszer van, amit akár hónapokig eltárolhatunk a fagyasztóban. Nem mindegy azonban, hogy mit és hogyan teszünk a mélyhűtőbe.

Begyűrűzött az infláció az esküvők szervezésébe is: az idei évre tervezett lagzikra nagyjából 20 százalékkal kevesebb vendéget hívnak meg. Mostanra 5 millió forintba is kerülhet egy százfős lagzi.

A jelenlegi állás szerint április végéig élő árstopok már az agrártermelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők szerint is több kárt okoznak, mint amennyi előnyt nyújtanak. Ha azonban megszüntetik, az újabb 3-5 százalékos áremelkedéssel terheli a fogyasztókat.

Az infláció miatt a magyarok egyre kevésbé tudnak pénzt félretenni: a kelet-közép-európai régióban a legkevesebbet.

Az euróban mért keresetek tekintetében csupán Románia és Bulgária volt mögöttünk a KSH 2021-es statisztikái alapján.

Naponta csaknem öt órát tévézik egy átlagos magyar ember, másfél órával többet, mint amennyit internetezéssel tölt – derült ki egy friss kutatásból.

Magyarországon legnagyobb az élelmiszer-infláció az Európai Unióban, és az árstop eltörlésével az üzemanyag is jelentősen drágult. Vajon mi a helyzet a szomszédos országokban most?

Idén tovább emelkednek az árak a közétkeztetésben, ráadásul a drágulás várhatóan durvább lesz, mint az elmúlt években.

Ezekben a hetekben tetőzhet az infláció Magyarországon, februárban megkezdődhet a brutális drágulás lassulása. Vagyis talán túl vagyunk a nehezén.

Tavaly a negyedik negyedévben is a panelt lehetett a leggyorsabban eladni, országos átlagban két hónap alatt. A téglaépítésű lakásoktól tovább tart megszabadulni.

Tíz éve nem romlott annyira a munkavállalók életszínvonala, mint az utóbbi időben. Hiába nőnek a bérek, az áremelkedést nem érik utol.

Számos háztartásban ma is gáztűzhelyen főznek az emberek, újabb kutatások szerint azonban ez nem veszélytelen.