Menekülés a civilizációs ártalmak elől?
A vegetáriánus étrend választásának oka lehet vallási, egészségügyi, ökológiai, de tény, hogy manapság egyre többen, elsősorban az egészségesebb táplálkozás iránti igény miatt próbálják ki a vegetarianizmust, mint irányzatot. Ebben sokakat megerősítenek az utóbbi évek sajnálatos eseményei, például a BSE, ismertebb nevén a szarvasmarháknál előfordult kergemarha-kór, a szárnyasoknál a madárinfluenza, valamint az, hogy világszerte gyakoribbá váltak azok a betegségek, amelyek kialakulásában szerepet játszanak a helytelen táplálkozási és életmódbeli tényezők.
Az élelmiszeripar fejlődése, a tartósítószerek, állományjavítók és színezékek széleskörű alkalmazása az élelmiszerekben arra készteti az embereket, hogy változtassanak táplálkozásukon. Ez a váltás legtöbbször inkább csak bizonyos divatos táplálkozási irányzatokhoz (köztük a vegetarianizmushoz) fordulást jelent, annak mélyebb ismerete nélkül, egy-egy népszerű elemet kiragadva belőle. Nézzük, miben és kiknek segíthet a vegetarianizmus? Valóban egészségesebbek a vegetáriánus étrenden élők?
A titok
A legfontosabb: az igazi vegetáriánus (a vegetarianizmus formájától függetlenül) nem iszik alkoholos italt, nem dohányzik, gyakran alkalmaz feszültséget feloldó technikákat (például relaxál). Az irányzat követői között kevesebb az elhízás, a magas vérnyomás, a szív-és érrendszeri megbetegedés, az epe- és vesekövesség, a cukorbetegség és egyes daganatos betegségek (vastagbélrák, emlőrák, tüdőrák). Ezek az eredmények nemcsak a táplálkozási szokásoknak, hanem a vegetarianizmust, mint irányzatot követőknél a megváltozott életmódnak, vagyis a dohányzás, alkohol, kávé, drog mellőzésének, a megfelelő testmozgásnak együttesen köszönhető.
Fogyaszt?
Nagyon sokan a testsúlyok csökkentését várják a hús elhagyásától. Valóban: a vegánok általában kisebb testtömeggel rendelkeznek, mint a "mindenevők", rájuk inkább az ideális vagy néha még az alatti testtömeg jellemző. Mi ennek az oka? Nem esznek finomított élelmiszereket, mint például a kristálycukor, aminek a fogyasztása jóval meghaladja a kívánatosat a magyar táplálkozásban, és e tekintetben üres kalóriának nevezhető. A rostbevitel igen magas. Ez annak köszönhető, hogy sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű liszteket, hüvelyeseket fogyasztanak. Mindezek csökkentik az éhségérzetet, jóllakottságot keltenek. Az aktív testmozgás is segít az ideális testtömeg megtartásában.
A megfelelő testtömeg elérése illetve megtartása csak azokra a vegetáriánusokra érvényes, akik figyelembe veszik az egész irányzat által "megkövetelt" szemléletet. Akik számára a vegetarianizmus csak a hús illetve húskészítmények mellőzését jelenti, és helyette több édességet vagy más magas energiatartalmú terméket fogyasztanak, nem mellőzik a szeszesital fogyasztását, finomított termékeket: fehér kenyeret, cukrot, fehér lisztből készült tésztaféléket esznek, és nem mozognak többet, azoknál a testtömegre nem az ideális illetve normál érték a jellemző. Tehát önmagában a hús elhagyása nem fogyaszt. A helyesen megválasztott életmód, amelynek része az egészséges táplálkozás, vagy a vegetarianizmus bizonyos irányzatai révén elérhetjük ideális testsúlyunkat, - és ami nagyon fontos - a hozzá kapcsolódó mozgással, relaxációs technikákkal nemcsak testben, hanem lélekben is egészségesebbek leszünk.
Enyhébb és szigorúbb változatok
A vegetáriánus étkezési szokások sokfélék lehetnek, vannak közöttük sok megszorítást és sok kerülendő nyersanyagot tartalmazóak, és vannak kevésbé szigorúak. Közös jellemzőjük, hogy vörös húsokat és húskészítményeket nem használnak. Egyes vegetáriánus étkezési formák hosszabb-rövidebb idő után hiánybetegségeket okozhatnak, illetve károsíthatják az egészséget. Ezért dióhéjban következzenek a különböző irányzatok. Tradicionális vegetáriánusok: Szemi-vegetáriánusok: a növényi élelmiszerek mellett hal és csirke, tojás, tej- és tejtermékek fogyasztás megengedett a számukra. Az ovo-laktovegetáriánus irányzatban a növényi élelmiszerek mellett a tej- és tojásfogyasztás megengedett. A lakto-vegetáriánusok számára a növényi élelmiszerek mellett csak a tejfogyasztás, az ovo-vegetáriánusok számára pedig a növényi élelmiszerek mellett csak a tojásfogyasztás a megengedett. A szigorú vegetáriánus, a vegan csak növényi élelmiszereket fogyaszt.
A A-típusos vegetáriánusokhoz tartoznak a nyerskoszton élők (ami hőkezelő műveletek nélküli vegán étrendet jelent), a fruitariánusok, akik főleg gyümölcsöt, de ritkán diót, mézet, olívaolajat esznek, valamint a makrobiotikus - a jin-jang elvén alapuló gabonacentrikus diéta hívei. Ez utóbbi alapvetően vegetáriánus táplálkozást hirdet, de néhány százalékban állati eredetű termékek fogyasztását sem tiltja, erősen hangsúlyozza az élelmiszerek bio és natúr jellegét, és ajánlja a helyben termelt nyersanyagokat. Ismert irányzat még a natúr konyha, amely a tartósító-, és mesterséges adalékanyagoktól mentes, növény védőszerek nélkül termesztett élelmi anyagokat használja, illetve a reform étrend, amelyre a szemi-vegetáriánus elvek, a csökkentett állati fehérje és természetes anyagok használata jellemző.
Veszélyek, hiányok
Nézzük meg röviden, milyen buktatói lehetnek a nagyon szigorú irányzatnak, a nem szakszerűen összeállított étrendnek, illetve a felszínesen, divatirányzatként kezelt és folytatott táplálkozásnak. A leggyakoribb veszély a nem megfelelő minőségű fehérjebevitel, vas, B12 és kalcium hiány. Az állati fehérjeforrásokkal visszük be azokat az építőköveinket (aminosavakat), amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani és csak étkezéssel vagy kiegészítő készítményekkel lehetséges a bevitelük. A lakto illetve ovo-lakto, valamint a szemi-vegetáriánusok esetében a megfelelő fehérjeminőséggel és mennyiséggel nem szokott gond lenni. Aki nem ezt az irányzatot követi, csak szakember segítségével vagy jól összeállított étrenddel fogjon bele. A növények megfelelő párosításával, változatos felhasználásával a vegán típusú étrend is összeállítható úgy, hogy a szükséges esszenciális aminosav bevitel egy időben és megfelelő arányban kerüljön a szervezetbe.
A legfontosabb kalcium forrást a tej- és tejtermékek jelentik. Az ezen élelmiszereket, nyersanyagokat nem tartalmazó étrendet követők között gyakori a csontritkulás. Sajnos a csontritkulás látható illetve fájdalmas következményei csak jóval később 10-20 vagy akár 30 év múlva jelentkeznek. Ezért nem helytálló, ha valaki azzal védekezik: "már 3 éve nem eszem, iszom tejtermékeket, még sincs semmi bajom". A vas a hemoglobin fontos alkotórésze, amely megköti az oxigént, és így annak szállításában nélkülözhetetlen. A vas az állati eredetű élelmiszerekből sokkal jobban felszívódik (20-30 %), mint a növényi eredetű élelmiszerekből (1-3 %). Vashiány esetén nemcsak vérszegénység lép fel, hanem egyéves életkorig a gyermek értelmi fejlődésében, működésében is maradandó károsodás alakulhat ki.
Forrás: Erdélyi Alíz, TESZ Alapítvány
