Az, hogy az emberek mindent megtesznek azért, hogy fiatalosabbak maradjanak, elsősorban a nyugati kultúrákkal szoktuk azonosítani, pedig korántsem új dolog. Kleopátra szó szerint tejben fürdött, Morarji Desai korábbi indiai miniszterelnök pedig a saját vizeletét itta, hogy megőrizze egészségét, és a szavazóit is erre biztatta. A vizelet gyógyszerként fogyasztása évezredekre nyúlik vissza, de kevés tudományos bizonyíték van arra vonatkozólag, hogy megérné az esetleges kockázatok ellenére is ehhez a módszerhez nyúlni - írja a The Conversation.
Ma már természetes, hogy festjük a hajunkat az ősz szálak miatt, mindenféle krémet viszünk fel az arcbőrünkre a ráncok ellen, ahogy sokaknak az is, hogy plasztikai beavatkozással tüntessék el az öregedés nyomait. Ahogy Dr. Dale Archer pszichiáter írja a Psyhology Today oldalán, az ősz hajszálak ma már egyáltalán nem azt jelzik, mint amit például a XVIII. században. Ekkoriban Európában divatosak voltak a nemesség körében a rizsporos parókák. George Washington pedig, az Egyesült Államok alapító atyja a természetes vörös haját fehér porral szórta le, mivel akkoriban a fehér haj a vagyon és a bölcsesség jele volt - idézi fel az American Battlefield Trust.
Archer szerint az információs technológia fejlődése is hozzájárult ahhoz, hogy az öregedés ellen harcoljunk. Évezredeken át ugyanis az idősebb generációkat a tudásuk miatt tisztelték; ma, amikor minden információ elérhető számunkra pár másodperc alatt, az évtizedek alatt felhalmozott tudás, tapasztalat nem tűnik annyira nagy dolognak.
„Az információkhoz való folyamatos hozzáférés azt a benyomást kelti, hogy egy kis tudás, vagy egy frappáns mondat elég ahhoz, hogy relevánsak legyünk. Azt hihetjük, hogy egy tízperces utánaolvasás vagy egy videó megnézése egyenértékű évek keményen megszerzett tapasztalatával, bölcsességével” – írja Archer.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a közösségi média tartalmaiban a fiatalság egyenlő a vonzósággal, a lazasággal. És sokak számára nincs annál nagyobb bók, minthogy jóval fiatalabbnak néznek ki a koruknál.
Az élet nem ér véget harmincnál
Carolyn Gregoire, a HuffPost újságírója arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalság és a siker közé is egyenlőségjelet tesznek azok a listák, ami a 25/30/40 alatti emberek eredményeit veszik sorra. „26 évesen már cégvezető lett”, „23 éves volt, mikor megjelent az első könyve” stb. És bár semmi baj sincs azzal, ha megünnepeljük valaki sikereit, az, ha a korra tesszük a hangsúlyt, elkerülhetetlenül összehasonlításokhoz, és rossz érzésekhez vezet azokban, akik nem értek el valami rendkívülit a húszas éveikben – vagy később sem. Ráadásul kutatások kimutatták, hogy az agy még bőven fejlődésben van az ember húszas éveiben, tehát adott a lehetőség a tanulásra, a kísérletezésre. Ezért egyes szakértők úgy gondolják, hogy nincs azzal probléma, ha az ember az életével kapcsolatos fontos döntéseket csak később, a harminc felé közeledve hozza meg.
Egy korábbi, 2014-es kutatás arra jutott, hogy Nobel-díjas tudósok, feltalálók általában a harmincas éveik végén értek el a legnagyobb eredményeiket a XX. században - olvasható a The Atlantic oldalán. Ez valószínűleg azért van így, mert a tudósok a tanulmányaik után kutatómunkával foglalkoznak a harmincas éveik elejéig, és utána tudnak előrukkolni valami rendkívülivel. A zsenialitás sem csökken a korral: Robert Frost és William Carlos Williams legjobb verseinek több mint 40 százalékát 50 éves kora után írta. Van Gogh mai szemmel későn érőnek számít, hiszen festeni csak a húszas évei végén kezdett. Egyes kutatások szerint megvan annak is az előnye, ha valaki csak sok kísérletezés, tanulás és kihívás után talál rá az útjára – például jóval ellenállóbb lehet, ha kudarcok is érték az úton. Utóbbiak több tapasztalatot jelentenek, amiket később a munkában is lehet hasznosítani.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
„Ezek a legszebb éveid!”
Dr. Betsy Holmberg pszichológus szerint annak a kihangsúlyozása, hogy csak egyszer vagyunk fiatalok, élvezzük ki, amíg van energiánk, és nem vagyunk öregek és ráncosak, hatalmas nyomást rak a fiatal generációkra is - írja a Psychology Today-ben. Annak az elvárásnak, hogy "mindennek örülni kell", "meg kell ragadni a pillanatot", "innentől már csak nehezebb lesz" stb. a többség nem tud megfelelni, és ez a mentális egészségre is rossz hatással van. A szülőktől érkező mellett pedig ott van a kortársak felől érkező nyomás is, hogy mindig „menni kell” valahova, buliba, randizni stb. Van, aki úgy érzi, hogy „muszáj” alkoholt vagy más kábítószereket fogyasztania, hogy beilleszkedjen. Ezek, illetve a folyamatos eljárás táplálkozási zavarokhoz és rossz alvási szokásokhoz vezethet, illetve olyan mentális egészségi problémákhoz, mint a depresszió vagy a szorongás.
Ezen kívül nagy a versengés is, különösen az iskolások között: ki milyen jegyet kapott, milyen tanulmányi versenyen indult el, miket és sportol és milyen szinten stb. Ez rányomhatja a bélyegét a fiatalok közötti kapcsolatra is, stresszhez és szorongáshoz is vezethet. A felnőttek közötti barátságokból általában már hiányzik a versengés, ezért sokkal elfogadóbbak és támogatóbbak tudnak lenni ezek a kapcsolatok.
Például természetes, ha valaki tele van kérdésekkel és bizonytalanságokkal a húszas évei elején, ami szintén rengeteg stresszt okoz. Ahogy az is, hogy arra biztatják őket, hogy elsősorban magukra figyeljenek; ez számos mentális zavarhoz vezethet. Az étkezési zavarok a huszonévesek körében fordulnak elő a legmagasabb arányban.
Természetes, ha megijedünk az első ősz hajszálnál
Nincs azzal semmi gond, ha valaki meglátja az első ősz hajszálát, és nem éppen örömmel reagál, és például azonnal ki is húzza, ezzel látszólag eltüntetve annak a jelét, hogy öregszik. „Ezek az érzések természetes reakciók a változásra és arra a vágyunkra, hogy valamilyen módon befolyásolni tudjuk a megjelenésünket” – magyarázta James Chong, a The Lion Mind konzultációs és terápiás központ igazgatója a CNA Today-nek. Viszont nagyon fontos, hogy beszéljünk is ezekről a negatív érzésekről. „Ha nem veszünk időben tudomást róluk, súlyosabb mentális problémákhoz vezethetnek, mint például a krónikus stressz, szociális elszigetelődés vagy depresszió” – folytatta.
„Ahogy az emberek öregszenek, elkezdik észrevenni azokat a változásokat, amelyek távolabb viszik őket a szépség és a vitalitás eszméjétől” – mondta a portálnak Dr. Tsao I Ting, a Redwood Pszichológiai Klinika klinikai igazgatója. Ugyanakkor az idősödéssel való foglalkozásnak lehetnek pozitív következményei: ösztönözheti az embert arra, hogy többet foglalkozzon az egészségével, hogy lelassítsa a folyamatot. Ebből akkor lesz baj, ha megszállottjává válik az ember például a folyamatos testmozgásnak, hogy az másnak a kárára megy: például kevesebb időt tölt a szeretteivel miatta. Ahogy az is veszélyes lehet, ha az ember egy idő után nem elégszik meg a ránctalanító krémekkel és szérumokkal, hanem kés alá fekszik miattuk.
„Ráncfelvarrás után rájöhet, hogy a tokáját is meg kell műteni, és kényszeresen el akarja érni a tökéletes testet – és ennek a folyamatnak nincs vége” – magyarázta Dr. Tsao.
Dr. Tsao felvetette a testdiszmorfiás zavart is, egy olyan mentális állapotot, amelyben az ember túlzottan sok időt tölt azzal, hogy a külsejének olyan hibái miatt aggódik, amelyeket még a környezetében lévő emberek sem vesznek észre. Ez az állapot ugyanakkor inkább a fiatalokat érinti, de idősebbeknél is előfordul.
A szakértők szerint a lényeg az öregedésünkkel kapcsolatban az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt.
„Engedjük el a nyomást. Fogadjuk el, hogy az öregedés és annak hatásai az életünk része, és hogy csak bizonyos tényezőkre van ráhatásunk, amelyek közül kettő a bőrápolás és a fényvédelem” – mondta Avanti Tim terapeuta a CNA Today-nek. Ebben segíthet, ha korunkbeli példaképeket keresünk.
Tim szerint érdemes arra koncentrálnunk, hogy miket nyertünk a korral, nem azokra, amiket elvesztettünk.
„Például ahogy idősödünk, úgy leszünk általában egyre türelmesebbek, megértőbbek, és egyre több hasznos tanácsot tudunk adni másoknak, ami a magán- és a szakmai kapcsolatainknak is jót tesz” – mondta Chong.
Másik fontos dolog, hogy ápoljuk a kapcsolatainkat. „Bár az energiaszint csökkenése miatt természetesen csökkenthetjük bizonyos tevékenységek mennyiségét, az fontos, hogy továbbra is részt vegyünk számunkra kedves társasági eseményeken. Ezáltal megmarad a kötődés és a hovatartozás érzése” – magyarázta Chong.
Legjobban: