Kis vagy nagy dózisban? Folyamatosan vagy kúraszerűen? Külön vagy vitaminkomplexben, esetleg pezsgőtablettában vagy inkább egészséges ételek útján vigyük be a szervezetbe? Melyiket szedjük? A-t, B-t, C-t vagy D-t? Árt-e a túl sok? Megannyi kérdés és sok ellentmondásos válasz, melyek között Juhász Béla, a Debreceni Egyetem Gyógyszerhatástani Tanszékének egyetemi docense segít eligazodni.
- A vitaminok olyan mikrotápanyagok, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, így táplálkozással kell bejutniuk a szervezetbe. Jótékony hatásuk, immunerősítő szerepük vitathatatlan – kezdi a szakember. Nyáron a nap érlelte, friss gyümölcsökkel, zöldségekkel elegendőt veszünk magunkhoz, ám a téli időszakban erre rá kell segítenünk vitaminok szedésével. Különösen igaz ez a D-vitaminra: a D2 vitamin táplálékkal kerül a szervezetbe, a D3 vitamin viszont a napfény, pontosabban az UV-B sugárzás hatására képződik. A mi éghajlatunkon azonban késő ősztől kora tavaszig nem ér bennünket elég napfény, a szoláriumok pedig UV-A sugarat bocsátanak ki, így nem képeznek D-vitamint.
Ám a D-vitamin túladagolása is súlyos következményekkel jár, ezért általában a készítmény receptköteles, és csak az orvos által előírt adagban szedhető. (Azonban kaphatóak vény nélküli formában is.) Felnőtteknek napi 600 nemzetközi egységet (NE) ajánlanak, ami 15 mg-nak felel meg. Időseknek 800 NE, gyerekeknek napi több ezer NE is javasolt. Napjainkban egyre több orvos közös álláspontja, hogy influenzaszezon idején 1000-2000 NE D-vitamin segíti a megelőzést és a gyógyulást – teszi hozzá a docens.
Mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, a túlsúlyos emberek D-vitaminigénye nagyobb, és több D-vitaminra van szükségük a várandósoknak, illetve a változókorban lévő nőknek is. Az is bizonyított, hogy az anyatej csekély mennyiségű D-vitamint tartalmaz, ezért pótlása elengedhetetlen. A csecsemő és kisgyermekkori D-vitaminhiány elősegíti az 1-es típusú cukorbetegség kialakulást, míg a felnőttkorban jelentkező hiányállapot a 2-es típusú diabétesz kockázatát emeli. A D-vitamin legismertebb hiánybetegsége az angolkór, melynek leglátványosabb jellemzői a dongaláb és a torzult gerinc – sorolja a szakember.
A D-vitamin legfontosabb forrásai a csukamájolaj, a máj, a tojás, a tej és a tejtermékek, illetve a margarinok, melyekhez utólag teszik hozzá más vitaminokkal együtt.
- Immunerősítés szempontjából megkérdőjelezhetetlen szerepe van még a legismertebb és legelterjedtebb vitaminnak, a C-nek, melynek felfedezéséért 1937-ben kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert professzor. A legfontosabb különbség a D és C-vitamin között, hogy utóbbi vízben oldódik, könnyen felszívódik, de gyorsan ki is ürül, a vizelettel vagy a verejtékkel távozik a szervezetből – ismerteti Juhász Béla.
A C-vitamin érzékenysége miatt hő hatására károsodik, így főzéssel és fagyasztással is veszítenek vitamintartalmukból a zöldségek, gyümölcsök, sőt fémeszközökkel tartósan érintkezve is. Az emberen, a legtöbb főemlősön, a tengerimalacon és néhány halfajtán kívül minden állat és növény képes C-vitamint előállítani. Az emberi szervezetbe tehát a táplálékkal kell bevinni. Segíti a vas felszívódását, fokozza az immunrendszer működését és véd az oxidatív stressz okozta sejtkárosodástól. Több C-vitaminra van szükségük a várandós és szoptató nőknek, továbbá a dohányosoknak, hiányára utalhat például a fogínyvérzés. Túlzott fogyasztása az arra érzékenyeknél fokozza a vesekőképződést.
Megelőzésre napi 60-200 mg C-vitamint javasol a gyógyszerész, kialakult betegség esetén viszont akár napi 1000 mg-ot is. Több klinikai vizsgálat folyik a nagy dózisú, 5-10 g-os C-vitamin fogyasztás betegségmegelőző szerepéről, ezzel kapcsolatban azonban még nincs egységes szakmai álláspont.
A C-vitamin minden növényben előfordul. Kiemelt forrása a zöldpaprika, a paradicsom, a fejes saláta, a káposztafélék, a sóska, a karalábé, a burgonya, a gyümölcsök közül a csipkebogyó, a citrom, a kivi, a narancs és a ribizli. Télen azonban szükség van utánpótlásra. Választhatjuk a C-vitamint tabletta formájában, vagy akár por állagú, a patikában kapható aszkorbinsavból is keverhetünk langyos teába, ebből egy kávéskanálnyi 3-5 grammnak felel meg, ezért szokás inkább késheggyel adagolni.
A szakember arra is kitért, ha valaki folyamatosan nagy dózisban szed vitaminokat, akkor a szervezete annyira hozzászokhat ezekhez, hogy amikor abbahagyja, rögtön hiány lép fel. Vagyis rendszeres vitaminfogyasztás esetén célszerű kisebb dózist alkalmazni, nagyobb dózisban pedig csak kúraszerűen szedni a vitaminokat. A több összetevőt tartalmazó komplexek fogyasztáskor azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy azok növelhetik az étvágyat, ezért nem kívánt testsúlynövekedést eredményezhetnek. Az immunrendszert erősíthetjük gyógyteákkal, gyógynövénykivonatokkal is, ezek közül az echinaceát (bíbor kasvirág), csipkebogyót és a grapefruitmag-kivonatot javasolja főként a gyógyszerész.
