- Több nagymintás kutatás szerint a szezonális influenzaoltást felvevő időseknél alacsonyabb lehet az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázata.
- A jelenlegi eredmények összefüggést mutatnak, de nem bizonyítják, hogy az influenzaoltás közvetlenül megelőzi az Alzheimer-kórt.
- Az influenza elleni oltás elsődleges célja továbbra is a fertőzés és a súlyos szövődmények megelőzése.
Az Alzheimer-kór az időskori demencia leggyakoribb formája, amely az agy idegsejtjeinek fokozatos pusztulásával jár. A betegség elsősorban a memóriát, a gondolkodást és a tájékozódási képességet károsítja, előrehaladott állapotban pedig az érintettek önálló életvitelét is ellehetetlenítheti. Bár jelenleg nem ismerünk olyan módszert, amellyel biztosan megelőzhető lenne a kialakulása, számos életmódbeli és egészségügyi tényező befolyásolhatja a kockázatát. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a dohányzás kerülése, a szív- és érrendszeri betegségek kezelése, valamint a szellemi és társas aktivitás fenntartása egyaránt fontos lehet. Az utóbbi években pedig egy további lehetőség is a kutatók figyelmének középpontjába került: egyre több vizsgálat utal arra, hogy az influenza elleni szezonális védőoltás az Alzheimer-kór prevenciójában is fontos szerepet tölthet be.
Kapcsolódó cikk
Mit mutatnak a kutatások az influenzaoltás és az Alzheimer-kór kapcsolatáról?
Egy, az Ageing Research Reviews című szaklapban 2022 januárjában megjelent elemzésben olasz és brit kutatók korábbi vizsgálatok eredményeit összegezték. A szisztematikus áttekintés és metaanalízis célja az volt, hogy felmérjék, milyen kapcsolat állhat fenn az influenza elleni védőoltás és a demencia kialakulásának kockázata között. Ehhez több mint 290 ezer idős, a vizsgálatok kezdetén még nem demens ember egészségügyi adatait vizsgálták. A résztvevők átlagéletkora 75,5 év volt, az utánkövetés pedig átlagosan kilenc évig tartott. Az eredmények alapján az influenza ellen beoltott embereknél kisebb valószínűséggel alakult ki demencia, mint azoknál, akik nem kaptak ilyen oltást.
A szerzők ugyanakkor óvatosságra intenek az eredmények értelmezésekor. Az általuk vizsgált tanulmányok között ugyanis jelentős eltérések voltak, és a kutatás nem kizárólag az Alzheimer-kórra, hanem általában a demencia kockázatára összpontosított. A szerzők mindenesetre arra jutottak, hogy az idősebb emberek influenza elleni oltása a fertőzés megelőzésén túl a demencia kockázatának mérséklésében is szerepet játszhat.
Ennél is konkrétabb eredményekkel szolgált aztán egy fél évvel később publikált tudományos munka. A Journal of Alzheimer's Disease című folyóiratban 2022 júniusában megjelent kutatás már kifejezetten az influenza elleni oltás és az Alzheimer-kór közötti összefüggést elemezte. Avram S. Bukhbinder és munkatársai egy nagyméretű amerikai egészségügyi adatbázis segítségével hasonlították össze a beoltott és az oltást nem kapott idős emberek betegségkockázatát. A kutatásba olyan személyeket vontak be, akik a vizsgálat kezdetén már betöltötték a 65. életévüket, és korábban nem diagnosztizáltak náluk demenciát. A kezdeti, több mint 2,3 millió fős mintából statisztikai módszerekkel két, egyenként 936 ezer fős csoportot alakítottak ki. Igyekeztek úgy összeválogatni a résztvevőket, hogy az oltottak és az oltatlanok életkora, általános egészségi állapota, gyógyszerhasználati szokásai és egyéb vizsgált jellemzői minél inkább hasonlítsanak egymásra.
A négyéves utánkövetés során az influenza ellen beoltottak 5,1 százalékánál, míg az oltatlanok 8,5 százalékánál alakult ki Alzheimer-kór. Ez azt jelenti, hogy az oltott csoportban relatív értelemben 40 százalékkal alacsonyabb volt a betegség kialakulásának kockázata. A tanulmány jelentősége elsősorban abban áll, hogy az influenzaoltás és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatot már kifejezetten erre a betegségre vonatkozóan, rendkívül nagy betegcsoporton sikerült kimutatnia.
Idén áprilisban a Neurology című folyóiratban megjelent újabb kutatás, amely egy másik fontos kérdést vizsgált: vajon az influenzaoltás dózisa is befolyásolhatja-e az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát? Bukhbinder és munkatársai ezúttal a nagy dózisú és a hagyományos dózisú influenzaoltást kapó 65 év felettiek adatait hasonlították össze. A retrospektív vizsgálatban több mint 120 ezer olyan ember szerepelt, akik nagy dózisú, valamint 44 ezer olyan személy, akik hagyományos dózisú influenzaoltást kaptak. A kutatók a vakcinációt követő, legfeljebb hároméves időszakban vizsgálták az újonnan kialakuló Alzheimer-kór előfordulását.
Az eredmények szerint a nagyobb dózisú oltóanyag alkalmazása alacsonyabb Alzheimer-kockázattal járt együtt a hagyományos dózisú vakcinához képest. A különbség a védőoltást követő első 25 hónapban bizonyult statisztikailag jelentősnek. A kutatók becslése szerint átlagosan 185 embernek kellett nagy dózisú influenzaoltást kapnia ahhoz, hogy a hagyományos vakcinához képest egy további Alzheimer-kóros esetet előzzenek meg a 25 hónapos utánkövetés végére. A statisztikában ez az úgynevezett kezelendők száma (number needed to treat, NNT), amely azt fejezi ki, hány embernek kell megkapnia egy adott kezelést ahhoz, hogy egy további kedvező kimenetelt érjenek el.
A nemek szerinti elemzés szintén érdekes különbségeket tárt fel. A nőknél a nagy dózisú oltással összefüggő alacsonyabb kockázat a vakcinációt követő 1-13. hónapban mutatkozott meg, míg a férfiaknál a 17-24. hónap között találtak kedvező összefüggést, ez utóbbi azonban csak az eredeti oltási besorolás szerinti elemzésben volt statisztikailag jelentős. A kutatás fontos korlátja továbbá, hogy nem véletlenszerűen kiválasztott, hanem korábbi egészségügyi adatokon alapuló vizsgálat volt. Az utánkövetés legfeljebb három évig tartott, és a kutatók nem rendelkeztek minden olyan információval – például az életmódról, a társadalmi-gazdasági körülményekről és bizonyos egészségügyi mutatókról –, amelyek szintén befolyásolhatják az Alzheimer-kór kockázatát.
Az eredmények tehát nem bizonyítják, hogy a nagy dózisú influenzaoltás önmagában megelőzné az Alzheimer-kórt. Arra viszont újabb bizonyítékot szolgáltatnak, hogy az influenza elleni immunizálás és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata között érdemes további vizsgálatokkal feltárni a kapcsolatot.
Hogyan csökkentheti az influenzaoltás az Alzheimer-kór veszélyét?
A kutatók több lehetséges magyarázatot is vizsgálnak. Az egyik elmélet szerint az influenza és más fertőzések által kiváltott, az egész szervezetet érintő gyulladásos reakciók az agyban is kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak el vagy erősíthetnek fel. Az idősebb emberek immunrendszere ráadásul érzékenyebben reagálhat bizonyos fertőzésekre, amelyek súlyosabb lefolyásúak lehetnek. Az influenza elleni védőoltás csökkentheti a fertőzés és a súlyos szövődmények kialakulásának veszélyét, így közvetve mérsékelheti a szervezetet érő gyulladásos terhelést is. Emellett az immunrendszer oltással történő aktiválása önmagában is olyan folyamatokat indíthat el, amelyek hatással lehetnek az idegrendszer működésére. Ezek azonban egyelőre csupán lehetséges biológiai magyarázatok, nem bizonyított mechanizmusok.
Noha összességében biztatóak az eredmények, az influenzaoltást egyelőre nem tekinthetjük az Alzheimer-kór bizonyított megelőzési módszerének. A védőoltás elsődleges célja továbbra is az influenza és annak szövődményei elleni védelem, az új eredmények pedig egy további, ígéretes kutatási irányra hívják fel a figyelmet.
Mit érdemes tudni az influenza elleni védőoltásról?
Az influenza elleni védőoltás olyan vakcina, amely felkészíti az immunrendszert az influenzavírusok elleni védekezésre. Az oltóanyag a vírus egyes alkotóelemeit tartalmazza, amelyekkel érintkezve a szervezet ellenanyagokat termel. Az inaktivált vakcinák nem tartalmaznak szaporodásra képes influenzavírust, ezért nem okozhatnak fertőzést. A megfelelő immunvédelem kialakulásához az oltás után körülbelül két hétre van szükség.
A védőoltás legfontosabb előnye, hogy csökkenti az influenza kialakulása, illetve a súlyos lefolyás és a szövődmények kockázatát. Különösen fontos ez az idősek, a krónikus betegek és a várandósok esetében, akiknél nagyobb eséllyel alakulhatnak ki súlyos következmények. Az oltás akkor is hasznos lehet, ha valaki a vakcináció ellenére elkapja a fertőzést, mivel ilyenkor is mérsékelheti a betegség súlyosságát.
Az influenza elleni védőoltást szezononként érdemes megismételni, aminek két fő oka van. Egyrészt az oltás által kiváltott immunvédelem idővel gyengül, másrészt az influenzavírusok folyamatosan változnak. Emiatt a vakcina összetételét minden évben felülvizsgálják, és az adott szezonban várhatóan terjedő vírustörzsekhez igazítják. A 2026/2027-es influenzaszezonra készült magyarországi oltóanyag például mindhárom vírustörzs-komponensében eltér az előző szezonban alkalmazott vakcinától.
Kik kaphatnak ingyenesen influenzaoltást itthon?
Az Országos Népegészségügyi Intézet (ONI) tájékoztatása szerint Magyarországon az alábbi csoportok jogosultak térítésmentes influenza elleni védőoltásra:
- a 60 évesek és annál idősebbek, egészségi állapotuktól függetlenül;
- a krónikus légzőszervi, szív- és érrendszeri, máj- vagy vesebetegséggel élők;
- a cukorbetegek és más meghatározott anyagcsere-betegségben érintettek;
- a veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotban élők;
- a várandósok, a gyermekvállalást tervező nők és a szoptató anyák;
- az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók;
- meghatározott egészségügyi és szociális intézményekben tartósan ápolt vagy gondozott személyek;
- egyes, állattartó telepeken, illetve állatok szállításával és feldolgozásával foglalkozó munkavállalók.
A 2026/2027-es szezonra szánt, hároméves kortól alkalmazható 3Fluart vakcina már elérhető a háziorvosi rendelőkben. A háromévesnél fiatalabb, meghatározott kockázati csoportba tartozó gyermekek számára külön oltóanyagot biztosítanak. Az oltás beadásának lehetőségéről és az egyéni egészségi állapothoz igazodó készítményről a háziorvosnál érdemes érdeklődni.
